1

Helyes testtartás

Helyes testtartás

Álljunk kis terpeszállásba, úgy, hogy kényelmes legyen. Lehet ez csípőszélesség, vállszélesség. Majd álljunk lábujjhegyre és keressük meg azt a pontot, ahol meg tudunk állni egyensúlyban, nem dőlünk el, de persze folyamatos apró mozgások, billegések lehetnek. Figyeljünk, hogy a lábujjainkon csak támaszkodjunk, ne kapaszkodjunk, legyenek szétterülve a lábujjaink, legyenek az alap, amin állunk. 5-10 másodperc elég erre. Aztán eresszük le a sarkunkat úgy, hogy figyeljük közben, hogy ne boruljon befele a bokánk és ne dőljünk hátra a sarkunkra teljes testünkkel. Csak ereszkedjünk lefele. A két talpon 2-2 (a sarkok és a lábfej párnácskái), összesen 4 ponton kell állni. Ha jól állunk, akkor a lábujjainkat tudjuk mozgatni, de érezzük, hogy a sarkon és a párnácskákkal egyformán nyomjuk a talajt. Ha ez megvan, akkor képzeljük azt, mintha a tarkónknál, a gerinc és a fej találkozásánál valami felfele húzna kiegyenesítve a gerincet. Nem a gerincet kell befeszíteni, hanem az agynak azt mondani, hogy a tarkónál fogva felfele egyenesedjen. Ezután engedjük le a vállakat, vegyünk egy mély lassú levegőt, kicsit mozgassuk meg mindenünk, rázzuk meg lazán magunkat, hogy kényelmes legyen az állás. Ha ez megvan, akkor a csípőt is beállíthatjuk. Mozgassuk előre-hátra, hogy kilazuljon, majd nyomjuk ki a popónkat, persze eközben a has is kissé kimegy előre, de szüksége van az ívre a gerincnek a derék szakaszán. Aztán picit, (nem nagyon, hogy a rekesz ne nyomódjon fel és a mellkas ne emelkedjen meg) húzzuk be a has alsó részét úgy, hogy az egész gátizmot is összehúzzuk (láb közötti izmok, mintha vissza kellene tartani a pisilést, végbél körüli izmokat összeszorítani). Figyeljünk arra, hogy egyik izmunk, ízületünk se legyen túl feszes, lazítsunk rajta, ha érezzük, hogy nyom, feszül. Ezután előrefelé kinyújtva lassan emeljük mindkét kezünket a fejünk fölé, majd könyökből indítva engedjük le a testünk mellé. Ismét vegyünk egy mély lassú levegőt és próbáljuk meg „lazán” tartani az izmokat, ízületeket vagyis érezzük, hogy dolgoznak, de ne fájjanak, feszüljenek.

 Ha mindezzel megvagyunk végül emeljük fel a fejünket büszkén és mosolyogjunk. Rögzítsük a testnek, hogy ez az optimális állapot, ilyenkor terhelődnek legkevésbé az izmok, mert mindegyik teszi a dolgát, nincs egyik sem túlterhelve, vagy ellustulva. Ha ezt időnként gyakoroljuk, az agy megjegyzi és később csak arra kell gondolni, hogy kihúzom magam és minden izom, ízület teszi a dolgát, a begyakoroltak szerint. Aztán még később, amikor fáradtan görnyedünk, vagy ülünk a széken, és rosszul terhelődik egy izom, a kényelmetlenség, fájdalom hatására már reflexesen kihúzzuk magunk és ismét optimálisan terheljük az izmokat, ínakat, szalagokat, ízületeket és ezzel nagymértékben tudjuk csökkenteni, lassítani a mozgatórendszer túlterhelését, elhasználódását.

Kellemes gyakorlást és tehermentes álldogálást kívánok!




Terhelésélettani vizsgálat

Terhelésélettani vizsgálat  (Spiroergometria)

A terhelésélettani vizsgálat során azt vizsgálják, hogy a szervezet hogyan működik fizikai terhelés közben. A szívműködés, a keringés állapota, a légzésfunkciók, a vérnyomás és egyéb értékek mérésével azt vizsgálják, hogy az egyes szervek hogyan tudnak alkalmazkodni a mozgásra, sportolásra, fizikai terhelésre.

A szív- keringési-légzési rendszer alkalmazkodásának vizsgálata terhelés alatt történik. A fizikai terhelés általában kerékpározás vagy futás, de ma már léteznek mobil mérést is lehetővé tevő berendezések, így bármilyen mozgás közbeni terhelés vizsgálható. Ezzel lehetővé válik, hogy személyre szabott mozgásprogramot alakítson ki bárki, egészségi állapotának megfelelően. Leggyakrabban annak a pulzustartománynak a meghatározására használják, ahol optimálisan terhelheti magát az ember, a szervezet károsodása nélkül.

A vizsgálat során fokozatos terhelés mellett történik az egyes szervek monitorozása:
– EKG-val (szív működése),
– vérnyomás mérés (keringés működése),
– légzés maszkon keresztül (légzés és tüdő működése)
– speciális mérések: tejsav, verejtékezés, bőrhőmérséklet stb.

A terhelésélettani vizsgálatot használják szűrővizsgálatra a kezdő szabadidő sportolóknál, rendszeres mozgást végzőknél edzésterv összeállításra, versenyzőknél teljesítményértékelésre és betegségen átesetteknél is (speciális terheléssel) az egészségi állapot, terhelhetőség megállapításához.




Egészségvédő sportág mozgás

Egészségvédő sportág, mozgás kiválasztása

A mozgás, testedzés fontos egészségvédő tényező: mozgásszervi és keringési problémák esetében, de cukorbetegség, immunerősítés terén vagy éppen a megfelelő alvás, közérzet elősegítésében is. A testmozgás betegség megelőző hatása azonban fokozottabban érvényesül, ha örömmel, jókedvvel végezzük a gyakorlatokat. Természetesen nem mindenki az egészsége érdekében kezd el mozogni. Egyes felmérések szerint a fitnesztermek látogatóinál csak az 5. helyen van az egészségmegőrzés, mint cél. Az, hogy ki miért kezd el mozogni lényegtelen az egészség szempontjából, hiszen a mozgás egészségvédő hatása akkor is megvan, ha csak a társaság miatt járunk edzeni. Azonban fontos az, hogy ilyenkor is olyan mozgást válasszunk, ami nem árt az egészségi állapotunknak.

Az egészség szempontjából vegyük figyelembe az alábbi tanácsokat:

-ha valakinek krónikus betegsége van, mindenféleképpen konzultáljon kezelőorvosával.

-nagy, illetve váltakozó intenzitású testmozgás nem ajánlott keringési betegség esetén, csak kezelőorvossal konzultálva, kezelt, stabil állapot esetében, folyamatos kontroll mellett. Ugráló vérnyomás érték mellett veszélyes és a szervezet számára megterhelő az ilyen típusú mozgás. Amíg nem stabilizálódik a keringés, addig más mozgásformát érdemes választani.

-gyors mozdulatváltakozás, plusz súllyal történő testmozgás nem ajánlott ízületi problémák esetén, csak kezelőorvossal konzultálva, hogy a beteg ízület vagy a kompenzáló izomzat nem terhelődik-e, speciális gyakorlatokat kiválasztva, folyamatos állapotfigyelés mellett.

Minden betegség esetén javasolt a mozgás, keresse meg kezelőorvosa tanácsai alapján az Önnek megfelelőt és tájékoztassa betegségéről az edzést tartó szakembert is!

Mozgásformák:

aerobik

aikido

alakformáló torna

aquaterápia

asztalitenisz

atlétika

balett

bírkózás

bodyart

callanetics

cardio edzés

cheerleading

cross training

dance aerobik

deepwork

evezés

falmászás

fanatic jump

fitball

fitbox

fitfight

futás

gerinctorna

gumiszalag gyakorlatok

gymstick muscle

hastánc

hot iron

interval edzés

jégkorong

jiu-jitsu

jóga

judo = cselgáncs

kajak

kangoo

karate

kenu

kerékpár

kettlebell

kézilabda

kick-boksz

kispályás labdarúgás-futsal

kondizás

kosárlabda

köredzés

kungfu

különleges ütős sportok (tamburelli, tamburello, gyorstollaslabda, mini tenisz)

labdarúgás

lovaglás

muay thai

néptánc

nin jutsu

nordic walking,

ökölvívás

öttusa

party fitness

pilates

röplabda

rúdtánc fitnesz

spinning

squash

stability

step

stretching

súlyemelés

személyi edzés

szenior torna

tabata

taekwondo

tai chi chuan

tájfutás

társastáncok

tenisz

természetjárás

tollaslabda

torna

triatlon

trx

úszás

vívás

vízilabda

zumba

Ajánlott Forever termékek sportoláshoz ide kattintva tekinthetőek meg.

 




Aerob és anaerob folyamatok

Aerob és anaerob folyamatok a szervezetünkben izommunka során

A szervezet az izommunka során energiát használ fel, melyet az adenozin-trifoszfátnak, röviden ATP-nek nevezett vegyület biztosít. Ez az energiaadó anyag szükséges az izommunkához. Az ATP termelődéséhez különböző alapanyagot, tüzelőanyagot használhat fel a szervezetünk, attól függően, hogy oxigénben dús környezetben vagy oxigénhiányos állapotban vannak a sejtek.

 

aerob – oxigén jelenlétében anaerob – oxigén hiányában
energiát adó alapanyag szénhidrátok, zsírok szénhidrátok
egységnyi glükózból termelt energia 36 ATP 2 ATP
mozgás intenzitása alacsony magas

 

  1. Aerob, azaz oxigén jelenlétében a szénhidrátokat és zsírokat is képes felhasználni a testünk az energiatermeléshez. Ez a folyamat nagyon hatékony, egységnyi glükózból 36 ATP keletkezik. Elsősorban az alacsony intenzitású mozgások során megy végbe ez az energiatermelő folyamat.
  2. Anaerob, azaz oxigén hiányában kizárólag szénhidrátból képes a szervezet ATP-t termelni. Intenzív testmozgás során történő energiatermelés. Anaerob folyamatok során a szénhidrátok hamar felhasználódnak és tejsav is termelődik. A tejsav pedig akadályozza az izmok hatékony működését. Ez az energiatermelő folyamat elsősorban a magas intenzitású, gyors mozgások teljesítményéhez biztosít hatékony energiát.

Lebontó és felépítő folyamatok energetikai kapcsolata

 

Kép forrása: https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-11-evfolyam/a-sejtanyagcsere-altalanos-jellemzese/az-adenozin-trifoszfat

Lebonto_anyagcsere_szubsztratjai_izommunka_soran

A lebontó anyagcsere szubsztrátjai (a folyamat során az enzim által átalakított kiindulási anyag) a munkavégzés során. Szubsztrátként az anyagcsere kezdetben glikogént, majd zsírsavat és glükózt hasznosít.

Kép forrása: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0019_1A_Elettani_alapismeretek/ch05s04.html

További információk a sportolással kapcsolatosan ide kattintva tekinthetőek meg.

Ajánlott Forever termékeket ide kattintva tudja megtekinteni, megvásárolni.

 

Hatékony és eredményes sportolást kívánok!

 

 




Teljesítménynövelés egészségvédő módon

Teljesítménynövelés egészségvédő módon

A ma emberét ugyanúgy hajtja a versenyszellem, mint több száz vagy ezer évvel ezelőtt. Megvoltak a lovagi tornák vagy a törzsfőnökségért vívott harcok. A változás, amihez alkalmazkodnunk kell az az, hogy a technika, a tudomány lehetővé teszi, hogy sokkal több területen próbáljuk feszegetni az emberi teljesítmény határait. És lehet is. Hihetetlen teljesítmények születnek, melyek a gyors információáramlás révén hamar el is jutnak az emberekhez és jöhet a következő kitűzött cél.

Sajnos azonban az emberek zöme a technika és a tudomány vívmányait „csak” a teljesítmény fokozása érdekében használja és közben nem foglalkozik saját szervezetének állapotával. Ez két okból is hiba: az egyik, hogy ha figyelné, ismerné saját testének működését, akkor sokkal nagyobb teljesítményt hozhatna ki magából; a másik pedig, hogy közben nem terhelné túl, számos esetben nem károsítaná magát, okozna akár végzetes problémát testében.

Teljesítmény növeléshez meg kell mérni az alap teljesítményt.

1.Egyik módja a tevékenységre jellemző mutatók összegyűjtése, mérése. Ez mindenkinél más mércével lehet, hiszen más az elvárt eredmény egy futó, kerékpározó, úszó esetén. És van, aki a mindennapi feladatok ellátása terén szeretné, ha többre lenne képes, javulna a terhelhetősége. Ezeket a teljesítményeket az adott sport, vagy tevékenység naplózásával lehet felmérni és követni a változásokat. A legjobb, ha vannak objektív számok, amiket meg tudunk mérni, de a szubjektív dolgok is informatívak. Mennyire éreztük magunkat fáradtnak, könnyedén ment a sport vagy hamarabb éreztünk fáradtságot a szokásosnál, képesek voltunk-e edzés utána bevásárolni, dolgozni hiba nélkül, hogyan érezzük magunkat, a hét eleji edzésnél jobb volt a teljesítmény vagy épp hétvégén teljesítünk jobban, fájt valamink edzés előtt-alatt- után, és emellé időjárást, alvást egyéb befolyásoló dolgokat is feljegyezhetünk. Fontos az étkezés és a folyadékfogyasztás követése is, míg meg nem ismerjük szervezetünk számára mi a legmegfelelőbb.  Ezek a jegyzetek sokat segíthetnek, ha egy-egy változtatás eredményességét látni szeretnénk.

2.Másik módja az alap állapotfelmérés, amikor a szervezet általános állapotának mutatóit mérjük, monitorozzuk. Ennek egyik összetett módja a spiroergometriás vagy terhelésélettani vizsgálat, de a pulzus, vérnyomás, légzésszám, tüdőkapacitás mérése önmagában is segíthet a követésben.

Komoly tervek esetén kortól függetlenül, de 45 éves kor felett már mindenféle betegség nélkül is szükség van komplett egészségi állapot felmérésre, amibe a szokásos sportorvosi anamnézis felvétele, a fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés a 12 elvezetéses EKG, valamint a vizelet, esetleg vérvizsgálat (vérkép, vércukor) mellett szemészet, orr-fül gégészet, neurológia, ortopédia szűrővizsgálatok és egy futópados vagy kerékpáros terhelés-élettani (spiroergometriai) vizsgálat is javasolt.

Ha a teljesítmény fokozásával, a bevezetett változtatással a mutatókban nem történik káros elmozdulás, sőt javulás van, akkor jó úton haladunk. Ha eltérés van, vizsgáltassuk meg magunkat szakemberrel, tartsunk pihenőt, adjunk lehetőséget szervezetünknek, hogy regenerálódjon, alkalmazkodjon a terheléshez.

Nem szabad félni, hogy komoly probléma esetén eltiltanak a sportolástól egészségünk védelme érdekében. A mérés segítségével tisztában leszünk állapotunkkal, terhelhetőségünkkel és szépen fel lehet építeni az edzéstervet, ha szükséges lassabb tempóban, esetleg néhány hónap pihenés beiktatásával. Így nem megy tönkre a szervezetünk (egy ízület túlterhelése megerőltetés vagy gyulladás miatt, influenzából, náthából történő nem megfelelő felépülés miatt stb.) és minden betegség esetén meg lehet találni a megfelelő mozgásformát. Inkább cseréljük le a sportot, amit folytattunk, mint néhány év alatt túlterhelve szervezetünket komoly betegségek alakuljanak ki, leromoljon az egészségünk.

Minél több információnk van egészségi állapotunkról, annál pontosabban meghatározható hogyan és miként terheljük, terhelhetjük szervezetünket, hogy az optimális teljesítményt hozzuk ki magunkból.

Ha együttműködünk szervezetünkkel és nem kizsigereljünk, akkor messze elképzelt határaink felett tudunk majd teljesíteni.

Ajánlott Forever termékeket ide kattintva tudja megtekinteni, megvásárolni.
További tanácsok az életmódi tényezőkkel kapcsolatban ide kattintva tekinthetőek meg.
További információk a sportolással kapcsolatosan ide kattintva tekinthetőek meg.

Ha a fentiek követésével, szervezetünk és az elvárt teljesítmény harmonizálásával alakítjuk ki az edzést, a munkarendet, akkor a teljesítmény fokozás kiszámítható lesz, nem kell a túledzés, kimerülés miatti hirtelen teljesítménycsökkenés miatt kudarcot vallanunk egy-egy megmérettetésen. És nem mellesleg, nagymértékben csökkenthetjük a váratlan egészség károsodásokat. Az edzettségi állapotunk fokozatos növekedésével a teljesítőképességünk a szervezetünk károsodása nélkül emelkedik.

Eredményes és egészséges teljesítménynövelést kívánok!




Derékfájás és mozgás

Derékfájás és a mozgás

Rossz mozdulatot követő fájdalom a deréktájon, esetleg megerőltető mozgást követő kisugárzó lábfájdalom nemcsak igen kínzó fájdalmat okoz, hanem kellemetlen mozgáskorlátozottsággal is jár. Ha nem kezdünk el rendszeresen tornázni, hamarosan visszatér vagy szép lassan beszűkíti a mozgásunkat.

Mindenféleképpen a mozgatórendszer leterheltségét jelenti. Oka többféle lehet:

a gerincoszlop elveszíti a rugalmasságát

a gerinc és/vagy deréktáji izomzat feszült, túlterhelt, görcsös

az érintett szakaszon ízületi gyulladás van

korábbi sérülés kompenzálása miatt a mozgatórendszer leterhelt

A gerincoszlop elveszítheti rugalmasságát egyrészt, mert elhasználódik a túlzott igénybevétel (sport, munka) miatt, másrészt a múló idővel (kevésbé tud regenerálódni, sokkal kevésbé használjuk ki a teljes mozgástartományokat). Mindig figyeljünk oda, hogy ha nagyobb mértékben vettük igénybe a mozgatórendszert (és nyugodtan tehetjük, mert testünk hihetetlen mértékben alkalmazkodó képes és terhelhető), akkor azt mindig megfelelő módon tegyük (ne erőltessünk rá csak fokozatosan szokatlan mozdulatokat, vagy nagy erőkifejtést igénylő mozgásokat). Mindig figyeljünk az elegendő folyadékbevitelre, megfelelő tápanyag és energiapótlásra, ami szükséges a mozgás elvégzéséhez. Tanítsuk meg agyunknak, hogy a mozgás kivitelezésére koncentráljon, ezáltal csökken a sérülés és hatékonyabb lesz az izommunka. A mozgás kivitelezésénél ne akarjunk anatómiailag nem megfelelő mozdulatokat, erőkifejtéseket végezni, szánjunk rá időt, hogy megkeressük a megfelelő mozdulatsort, ami nem terheli a mozgatórendszert.

A mozgást követően pedig figyeljünk a regenerálódásra, pihenésre, töltődésre is. Az idő haladtával szervezetünknek (persze egyéni különbségek függően különböző korban kezdődve) egyre több idő, energia, tápanyag kell a regenerálódáshoz. Figyeljük magunkat, a tüneteket, panaszokat (például ugyanaz a terhelés már okoz egy kis ropogást vagy izomgörcsöt, ami „eddig nem volt tőle semmi bajom” mozgás volt). Legközelebb ne várjuk meg a tünetek megjelenését, hanem gondoljuk, át mit tehetünk, hogy ne kelljen a derékfájdalomtól napokig szenvednünk. Jegyezzük meg, hogy mi az, ami segíti a regenerálódást (például több folyadék, több szünet a mozgások közt, több zöld zöldség fogyasztása, ásványi anyagpótlás étrend-kiegészítővel, izomlazító használata).

Tartsuk karban az izmainkat. Vegyük észre, hogy míg gyermekkorban a legkacifántosabb és viccesebb pózokban voltunk képesek egy-egy leesett papírért nyúlni vagy a polcról levenni valamit, addig felnőtt korra a mozgástartományunk nagy mértékben beszűkül. Szinte csak néhány alapvető mozdulatot ismételgetünk és egy csomó mozgásformát nem végzünk el – egészen egy hirtelen reflexesen megtett mozdulatig, amit aztán az edzetlen, évek óta nem használt izmok, ízületek nem tudnak véghezvinni és borul az egész jól megalkotott rendszer. A legegyszerűbb mindennapi mozdulatokat is végezhetjük úgy, hogy közben megmozgatjuk az izomzatunkat, megtornáztatjuk az ízületeinket. Ne kényelmesedjünk el, használjuk minél több izmot, abból a több százból, ami testünket alkotja.

Mind a túlterhelés, a monoton izommunka vagy az elmerevedés is káros lehet, hiszen egy izomcsoport van folyamatosan mozgásban vagy mozdulatlanul. Ha nem pihentetjük időnként, nem lazítjuk el egy kis pihenéssel, akkor az izomzat vérkeringése nem tudja megfelelően biztosítani az izommunka kifejtéséhez, regenerálódáshoz szükséges dolgokat. Ha ezt az izomcsoportot próbáljuk meg terhelni, akkor szintén nem fog tudni megfelelően működni. Például, ha órákig ülünk, ráadásul nem a test számára optimális (ergonómiailag) megfelelő pózban, akkor ne csodálkozzunk, ha ezek az izomcsoportok nem képesek támogatni, ha egy nagyobb súlyt szeretnénk megemelni és derékfájás lesz a következmény. Ha órákig feszülésben vannak az izmok, ízületek, hogyan gondoljuk, hogy képesek arra a rugalmasságra és változatos mozgástartományra, melyet néha megkívánunk testünktől. Pedig mozgástartományuk kiszélesítése érdekében még a két lábra állást is lehetővé tette az ember számára az evolúció.

Ízületi gyulladást is okozhatnak mindezek, vagy egy a szervezetben lévő gyulladás okoz ízületi fájdalmat. Az egész szervezetet érintő immunrendszeri betegségek, és szinte az összes betegség, ami a szervezet hiányállapotához vezet vagy gyengíti annak működését gyulladás okozója lehet, ami genetikai hajlamtól függően megjelenik a mozgatórendszerben is. Ha a családban is előfordulnak ízületi problémák, akkor lehetséges, hogy nekünk is hajlamunk van rá, ilyenkor különösen fontos, hogy az enyhe, apró tünet esetén is figyeljünk rá, hogy teljes legyen a gyógyulás, elmúljon a panasz.

Térd, láb sérülése esetén a szervezet egésze kompenzál. Például egy bokasérülés kapcsán a gerinc izomzatát is érintheti a túlterhelés, annak érdekében, hogy kímélje a lépésnél a boka terhelését és a súlypont nem megoszlik, hanem eltolódik a másik oldalra. A szervezet ezt megszokja, amikor már nem fáj a boka, akkor is az áthelyeződött súlypont szerint terhelődik a gerinc, hosszútávon hátfájást okozva. Lehet a bokasérülés nem is múlt el nyomtalanul, csak a fájdalom, mert lehet jól kompenzál a többi izom, kíméli a sérült lábat. Csak sajnos mindeközben terhelődik az addig épp testfél. Ha ismét fáj a boka, azt is jelezheti, hogy már nem tudott kompenzálni a gerinc. Pihentetni kell a kompenzáló izmokat, ízületeket is, nemcsak azt, ahol a fájdalom van.

Rosszabbodó, vagy visszatérő fájdalom esetén mindig forduljunk orvoshoz, mert hasonló tüneteket tud mutatni különböző betegség és nem mindegy, hogy egy kis izomhúzódásról van szó, amit a masszőr ki tud masszírozni vagy elég egy kis torna, lazítás, lehet, hogy egy kezdődő porckorongsérvről vagy ízületi gyulladásról van szó. Zárjuk ki a kezelést, gyógytornászt is igénylő problémákat és akkor már nyugodtan kezelhetjük magunkat jógával, csontkováccsal, gyógynövény alapú krémekkel. Persze ezek szerepelnek a komoly betegségek enyhítésében is, de mint kiegészítői annak a szükséges alapkezelés mellett. (A szakorvosi kivizsgálásra azért is szükség van, mert lehet más kezelést igénylő betegségről van szó, például autoimmun-betegség, daganat).

Használjuk a vázizomzat minél teljesebb mozgástartományát, rendszeresen tartsuk karban izmainkat, ízületeinket, hogy minél tovább élvezhessük fájdalom nélkül a mozgás nyújtotta örömöt és élményeket! A mozgatórendszer betegségeinek megelőzéshez ajánlott Foreveres termékek ide kattintva tekinthetők meg.




Kézzsibbadás

Kézzsibbadások, melyeket mozgással elmulaszthatunk

Amikor sokáig ülünk vagy támaszkodunk egy pózban elzsibbad végtagunk. Mindenki ismeri az érzést, bár különbözőképpen írja le: zsibbadás, bizsergés, mintha hangyák mászkálnának rajta, apró tűszúrások vagy kibírhatatlan égő fájdalom képében jelenik meg. Egy biztos kellemetlen és ismerős az érzés.

A kézzsibbadás az idegszálak valamilyen szintű károsodását (szenzoros neuropathia) jelzi, egyfajta érzészavar. Oka többféle lehet, ezért a nem múló kézzsibbadás esetén mindig orvoshoz kell fordulni! Itt most a nyomás miatt kialakult kézzsibbadásról írok néhány sort, mert az a megfelelő mozgással, rendszeres tornával megelőzhető. Az ideg nyomásának oka lehet tartós mozdulatlanság vagy erőkifejtés rossz kéztartásban, túl gyakran ismétlődő mozgás okozta túlterhelés, állandóan feszes izomzat vagy lehet ezek következtében kialakult ízületi gyulladás miatti duzzanat is. A lényeg, valami nyomja az ideget, ami miatt az ideg működésében zavar keletkezik, ennek jele a zsibbadás megjelenése. A kéz zsibbadását, bizsergését követően később az ideg károsodásának mértékétől függően lehet érzéskiesés, majd izomgyengeség is a kézben, rendszeres majd szűnni nem akaró fájdalom (a hőt sem érzékelve, tárgyakat elejtve komoly sérülést is okozhat ez a probléma). Leggyakrabban a szenzoros funkciókban jelentkezik először a hiba, de a tünetek megjelenése nem mindig ebben a sorrendben van, lehet nem is a zsibbadás az első tünet.

A két leggyakoribb betegség, aminek tünete lehet az idegek nyomása miatti kézzsibbadás, az a nyaki porckorongsérv és a kéztőalagút szindróma.

Nyaki porckorongsérv (gyakran első tünete a zsibbadás a karon) – a nyaki csigolyák mozgékonyságát biztosító porckorongok kopása, sérülése miatt a porckorong nyomást fejt ki a gerincvelőre. Ennek következtében a kéz azon részén zsibbadás, fájdalom jelentkezik, melyet a nyomás alatt lévő idegrész beidegez és ha ez a kéz ujjaira tevődik nem mindig gondolunk rá, hogy az ok a nyaknál is lehet.

Kéztőalagút szindróma (Carpalis alagút szindróma) – a csukló területén lévő csontok és egy erős szalag által kialakított alagútban futó ideg nyomása miatt kialakuló betegség, kezdetben a hüvelyk-, a mutató-, valamint a középső ujj területének zsibbadását okozza. Idővel tartósan károsodnak az izmok és az idegek, gyengül az izomerő, sorvad a hüvelykujjnál lévő izompárna és nem fog tudni szorítani, nem tud erősen megragadni tárgyakat a kéz.

A kisujj, a gyűrűsujj zsibbadását az alkarcsont oldalán futó ideg könyök területén történő nyomása is okozhatja. Vagyis a zsibbadást az ideg lefutása mentén bárhol érheti nyomás.

A nyaki izmok feszességét okozó gyakori stressz is okozhat hasonló tüneteket, mely tartósan fennállva hosszú távon porckorong sérvhez vezethet. Gyakran nem is gondolunk rá, hogy milyen mozdulatok is okozhatják ezeket a fájdalmas betegségeket. Rossz magasságban lévő billentyűzet, telefonos játék során órákig tartó ismétlődő kézmozdulatok, megerőltető, rossz kéztartásban megtanult hobbi (pl. barkácsolás, kötögetés, gitározás). És valljuk be egy vakbél műtét lehet, hogy rutinnak számít, de senki nem szeretné, hogy a gerincvelője vagy más idegszálai mentén nyúlkáljanak az orvosok egy szikével.

Ha odafigyelünk testünk jelzéseire, akkor a betegségek kialakulását megelőzhetjük. Lazító gyakorlatokkal, rendszeresen végzett váll és nyakkörzéssel könnyedén oldhatjuk az izomzat feszességét, a gerincoszlop merevségét. Nemcsak túlterhelés, hanem egyoldalúan terhelő fizikai munka esetén is beszűkül az ízületi mozgástér, tartósan feszesek lesznek az izmok, ízületi gyulladás alakulhat ki. Nehéz tárgyak, táska cipelése esetén naponta váltogassuk a jobb és bal kézben, ha tehetjük. A mozgásszegény életmódot (ami alatt a mozgató szervrendszerünk egysíkú, monoton, vagy órákig minimális mozgást végző használatát is értem) váltsuk le egy változatos, testünk további izmait is hasznosító, megmozgató életmódra. Végezzünk rendszeresen gerinctornát, akár a széken ülve, akár az álló munkavégzés közben és szerezzük vissza a gerincoszlop mozgékonyságát, védjük a rugalmasságot biztosító porckorongokat. Óvjuk a csuklónkat és tartsunk szünetet a telefon képernyőjének pörgetése közben és ugyanazzal a kézzel nyúljunk a bögrénk után (miközben pislogjunk is néhányat a szem védelme érdekében) és kortyoljunk egyet a finom folyadékpótló teánkból.

A mozgás megreformálása, valamint a többi életmódi elem áttekintése mellett túlterhelés esetén megfelelő étrend-kiegészítők fogyasztásával is tudja támogatni a mozgatórendszere és az idegszálai regenerálódását. Ha ide kattintva nem találja meg, mely tápanyagok kiegészítésére van szüksége a szervezetének, panaszai, tünetei leírásával kérjen elérhetőségeimen személyes termékajánlást.

Néhány perc izomlazítás, torna, a munkafolyamatokban szünetet tartani és változtatni a megszokott mozdulatokon! Ezzel komoly fájdalommal, végső esetben csak műtéttel enyhíthető betegségeket is megelőzhet.