Eset-kontroll vizsgálat
Analitikus epidemiológiai vizsgálat.
Ez a vizsgálattípus a már kialakult megbetegedés (okozat) előzményeit elemzi, összehasonlítva a feltételezett befolyásoló tényező(k)nek a megbetegedett egyének körében észlelt előfordulását a megbetegedéstől mentes egyének körében észlelhető gyakoriságával.
A vizsgálat egyéneket figyel meg, kiindulva egy eset (megbetegedett egyének) és egy kontroll (nem beteg vagy a vizsgált betegségtől mentes egyének) csoportból, és vizsgálja a feltételezett kockázati tényező jelenlétét minden egyes egyén esetében, a két csoportban külön-külön.
A megfigyelés időben visszamenve (retrospektíve) vizsgálja a feltételezett kockázati tényező érvényesülésének jellegét/mértékét, ezért nevezik néha (helytelenül) retrospektív vizsgálatnak is. A megfigyelés alapvető feladata a kockázati tényezőnek kitett (exponált) és a kockázati tényezőtől mentes (nem exponált) egyének azonosítása – és számuk meghatározása – mindkét vizsgálati csoportban. A múltra irányuló, megfigyelt időtartam hosszát – vagy hogy a múlt milyen meghatározott időtartamára irányuljon a megfigyelés – a vizsgált probléma jellege határozza meg.
Forrás:
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Megelozo_orvostan_nepegeszsegtan/ch04s05.html
Eset – kontroll vizsgálat jellemzői
- A csoportokban esély számítható, abból esélyhányados
- Több és különböző szintű expozíciót képes vizsgálni
- Relatíve olcsó és gyors (hatékony)
- Ritka betegségeknél jól közelíthető a relatív kockázat az esélyhányadossal
- Hosszú időszak is feldolgozható
- Kezelés biztonságosságának vizsgálatában hasznos
- Kezelés hatékonyságának vizsgálatára nem alkalmas
- A vizsgálatban abszolút kockázat (incidencia) nem mérhető
- Ritka expozíció esetén kevésbé kivitelezhető
- A vizsgálat iránya retrospektív, de a betegfelvétel a vizsgálatba történhet folyamatosan előforduló esetek alapján
- Torzító tényező lehet az expozícióra való visszaemlékezés szelektív pontossága
Forrás:
https://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/files/2016/09/1617_I_AOKgy03_epidemiologiai_vizsgalatok.pdf
