Eset kontroll vizsgálat

Eset-kontroll vizsgálat

Analitikus epidemiológiai vizsgálat.

Ez a vizsgálattípus a már kialakult megbetegedés (okozat) előzményeit elemzi, összehasonlítva a feltételezett befolyásoló tényező(k)nek a megbetegedett egyének körében észlelt előfordulását a megbetegedéstől mentes egyének körében észlelhető gyakoriságával.

A vizsgálat egyéneket figyel meg, kiindulva egy eset (megbetegedett egyének) és egy kontroll (nem beteg vagy a vizsgált betegségtől mentes egyének) csoportból, és vizsgálja a feltételezett kockázati tényező jelenlétét minden egyes egyén esetében, a két csoportban külön-külön.

A megfigyelés időben visszamenve (retrospektíve) vizsgálja a feltételezett kockázati tényező érvényesülésének jellegét/mértékét, ezért nevezik néha (helytelenül) retrospektív vizsgálatnak is. A megfigyelés alapvető feladata a kockázati tényezőnek kitett (exponált) és a kockázati tényezőtől mentes (nem exponált) egyének azonosítása – és számuk meghatározása – mindkét vizsgálati csoportban. A múltra irányuló, megfigyelt időtartam hosszát – vagy hogy a múlt milyen meghatározott időtartamára irányuljon a megfigyelés – a vizsgált probléma jellege határozza meg.

Forrás:

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Megelozo_orvostan_nepegeszsegtan/ch04s05.html

Eset – kontroll vizsgálat jellemzői

• A csoportokban esély számítható, abból esélyhányados
• Több és különböző szintű expozíciót képes vizsgálni
• Relatíve olcsó és gyors (hatékony)
• Ritka betegségeknél jól közelíthető a relatív kockázat az esélyhányadossal
• Hosszú időszak is feldolgozható
• Kezelés biztonságosságának vizsgálatában hasznos
• Kezelés hatékonyságának vizsgálatára nem alkalmas
• A vizsgálatban abszolút kockázat (incidencia) nem mérhető
• Ritka expozíció esetén kevésbé kivitelezhető
• A vizsgálat iránya retrospektív, de a betegfelvétel a vizsgálatba történhet folyamatosan előforduló esetek alapján
• Torzító tényező lehet az expozícióra való visszaemlékezés szelektív pontossága

Forrás:
https://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/files/2016/09/1617_I_AOKgy03_epidemiologiai_vizsgalatok.pdf