Kisdedkor (1-3 éves)
Ebben az életkorban a fejlődés üteme még mindig gyors, szemmel láthatóan növekszik a kisgyermek és szinte megállás nélkül gyűjti az új információkat és tanulja az új dolgokat. Mind a mozgásban (járás, evés, öltözködés), mind szellemileg (beszéd, megértés, játék, énkép) nagy változások történnek.
A nagy ütemű fejlődéshez fontos háttér a megfelelő egészséges táplálkozás. Hol ügyesebben, hol maszatolósan megtanul egyedül enni és számos új étellel, ízzel, formával, állaggal ismerkedik meg. Ne akarjunk sokféle ételt egyszerre megszoktatni gyermekünkkel, így könnyebben észrevehetjük, ha valamire érzékenyebb, szívesebben megeszi vagy nem kedveli. Figyeljünk arra is, hogy nem kell azonnal úgy étkeznie, mint egy felnőttnek, ha már abbahagyta a szopást. Lehet, hogy szereti a fűszeres kolbászt, de nem biztos, hogy chilis babot kell hetente 2x egyen. Kóstolgassa, ismerje az ízeket, de alapvetően az alap ízekkel ismertessük meg gyermekünket (például sózás nélkül az uborkával, cukrozás nélkül az eperrel).
Új dolgok, új helyszínek, új emberek, új tárgyak és új félelmek. Számtalan inger, amit fel kell dolgozni és a megfelelő helyre kell tenni az agyban. Egy szomszéd kiskutya megsimogatása, akit jól ismerünk és egy idegen kutya az utcán – bár mindkettő kutyus, de barátkozás szempontjából „külön csoportba kell kerüljön az agyban”. Persze az egyre fokozódó kíváncsiságot ki kell elégíteni, de kísérjük mindig figyelemmel, hogy a mondott dolgoknak milyen hatása van. Néha akaratlanul is félelmet alakíthatunk ki bizonyos dolgokkal kapcsolatban vagy éppen túlzott bizalmat, ami később problémákat okozhat.
„Én vagyok én, úgy vannak a dolgok, ahogy én akarom” – dackorszak vagy az egyéniség első tudatos megnyilvánulásai –helyzettől függ, hogy éppen bosszankodunk vagy mosolygunk gyermekünk reakcióin. Természetesen azokon a kereteken belül, ahol egy annyi idős gyermek dönthet ott igen, ott lehet úgy, ahogy ő akarja. Figyeljünk az egyensúlyra, hogy lássa, vannak dolgok, amik úgy vannak, ahogy a szülő akarja, vagy például az időjárás befolyásolja, hogy melyik cipőt kell felvenni. Igyekezzünk minél egyszerűbben, a gyerek számára érthető szavakkal elmagyarázni, ha valamit szeretnénk, hogy másként csináljon. A gyerekek okosak, ha megértik mit miért kell úgy csinálni, hamarabb megtanulják, mint századszorra is elismételve, vagy bármilyen büntetést alkalmazva.
Az érdeklődését igyekezzünk kielégíteni, de ne erőltessük az új dolgok tanulását. Hagyjuk, hogy a megtanult dolgokat begyakorolja és figyeljünk rá, hogy minek mikor jön el az ideje, mikor kezd kíváncsi, érdeklődő lenni. A veszélyes, nehezebb dolgokat pedig tartogassuk mindig a megfelelő, nagyobb életkorra.
Mozgékonysága miatt folyamatos felügyeletet igényel, számos baleset megelőzhető, ha megfelelő kontroll alatt van a gyermek, ez alatt azt értem, hogy nem ér el olyan eszközöket (éles szerszám, mérgező vegyszerek) amelyekkel bajt okozhat és folyamatosan szemmel tartjuk, hogy azt is lássuk, amikor olyan dolog jut az eszébe, ami nekünk nem is jutott volna, ezért az ellen nem is védekeztünk.
Ha ebben az életkorban tartalmas időt szánunk gyermekünkre, akkor később ennek nagy hasznát vesszük. Segítsük, hogy igényeinek megfelelően és tempóban tanulja meg a körülötte lévő világ dolgait: mi az amit szabad neki is; azt hogyan kell; tanítsuk meg játszani; vonjuk be olyan dolgokba, amikhez már elég ügyes és együtt csinálhatjuk.
A kisdedkorral kapcsolatos további bejegyzésekért kattintson ide!