Egészségfejlesztés fogalma

„Az egészségfejlesztés az Ottawai Charta (1986.) megfogalmazásában:

„Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek, egészségük fokozottabb kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége.”

1. Egyéni képesség fejlesztése
   Az egyén információval való ellátása, egészségnevelése, Long Life Learning (élethosszig tartó tanulás) biztosítása, stb. annak érdekében, hogy minél több lehetőséget teremtsenek számára az egészség, az egészséges élet választásához.
2. Közösségi tevékenységek erősítése
   A közösség fejlesztése annak érdekében, hogy részvételét és ellenőrzését növeljék az egészséggel kapcsolatos kérdésekben.
3. Kedvező környezet kialakítása
   A gyorsan változó környezet olyan irányú befolyásolása, amely biztosítja, hogy ezek a bekövetkező változások az ember egészségének javára váljanak.
4. Az egészségügyi rendszer átszervezése
   Annak érdekében és úgy, hogy az a maga teljességében vett egyén szükségleteinek az összességére helyezze a hangsúlyt.
5. Egészséget szolgáló közpolitikák
   Mely során valamennyi ágazatban és valamennyi szinten a politikát alakítók napirendjére kell tűzni az „egészséget”, tudatosítva bennük, hogy döntéseiknek milyen következményeik lesznek az egészségre nézve, illetve olyan döntések meghozatalát elősegíteni, amelyek a különböző egészséget befolyásoló területeken az egészségre kedvező hatást gyakorolnak.”

Forrás: Egészségtudományi Fogalomtár

Amennyiben az 1. pontban szeretne fejlődni, vagyis személyes egyéni egészségét szeretné javítani ismeretei bővítésével, akkor nézzen körbe a honlapomon, social média oldalaimon, hátha megtalálja a megfelelő információkat. Amennyiben egyéni szakmai egészségfejlesztésre van szüksége, akkor keressen meg elérhetőségeimen, hogy átbeszéljük, miben tudok Önnek segíteni.

Ha Ön egy közösség része, inkább csoportos egészségfejlesztésen venne részt, és a 2. pontban említett közösségi egészségfejlesztést választja, akkor írjon e-mailt a következő postafiókra: letti.forum@gmail.com

Szerezzen ismereteket és döntsön, cselekedjen egészsége javára!

Kézmosás: mikor – mivel – hogyan mossunk kezet?

1. Mikor?

• ételkészítés előtt és közben
• étkezés előtt
• WC használat előtt és azt követően
• tüsszentés, köhögés, orrfújás után
• hazaérkezés után
• beteggel érintkezés előtt és után
• állatokkal vagy állatok ürülékével való érintkezés után
• földdel, koszos tárggyal érintkezés után
• Mivel?
  Szappannal vagy kézfertőtlenítővel. Ne használjunk kézmosásra nem alkalmas, takarításhoz használt készítményeket, melyek a megfelelő védelmet nem adják, de a kéz bőrét tönkre tehetik. Nagyon fontos, hogy nem kell minden esetben kézfertőtlenítővel kezet mosnunk és a kézmosás, kézfertőtlenítés mellett fokozottan figyeljünk a kéz védelmére! A bőrnek is, mint a bélrendszernek van normál flórája, amit tönkre tehetünk a túlzott fertőtlenítéssel. Ha a bőrt kiszárítjuk, kisebesedik, begyullad, ezzel kapu nyílik a kórokozóknak, gyengítve az immunrendszerünket.
• Hogyan?
  A Nemzeti Népegészségügyi Központ által készített plakáton jól látható képekkel és szöveggel is leírva. A plakát ide kattintva megtekinthető, letölthető. A leírás itt olvasható:
  A kezünket körülbelül 25-30 másodpercen keresztül kell mosni az alábbi módon:
  • nedvesítsük meg a kezünket langyos vízzel;
  • megfelelő mennyiségű szappant használjunk;
  • alaposan dörzsöljük össze a két tenyerünket;
  • dörzsöljük egyik tenyerünkkel a másik kéz kézfejét összetartott ujjakkal;
  • ismételjük meg a mozdulatokat váltott kézzel is;
  • dörzsöljük össze a két tenyerünket úgy, hogy összefűzzük az ujjainkat;
  • dörzsöljük kezünket úgy, hogy az egyik kéz kézháti oldala a másik kéz tenyerébe illeszkedik;
  • ismételjük meg ezt a modulatsort is váltott kézzel;
  • markoljuk meg az egyik hüvelykujjunkat, és dörzsöljük körkörös mozdulattal, majd váltsunk kezet;
  • az egyik kéz ujjbegyeit dörzsöljük a másik kéz tenyeréhez körkörösen, majd váltsunk kezet;
  • mossuk meg a köröm alatti részt is (ehhez körömkefét is használhatunk),
  • alaposan öblítsük le a kezünket bő folyó vízzel;
  • kezünket töröljük szárazra (kerüljük a közös törülközőket, nyilvános helyen használjunk papírtörlőt),
  • a vízcsapot zárjuk el (közös használatú mosdókban papírtörlővel).

    Ezt én kiegészíteni a csukló megdörzsölésével, illetve az alkar alsó részének megmosásával szoktam. (Gyakran könyökölünk, támaszkodunk felgyűrt vagy rövid ujjú ruhában, szabad bőrfelülettel tárgyakhoz.) A technika mellett fontos az időtartam is ahhoz, hogy a hatását kifejtse, akár a szappan a szennyeződés oldását, akár a kézfertőtlenítő a kórokozó elpusztítását.
    A kézmosáshoz, kézápoláshoz ajánlott Forever készítmények ide kattintva tudja megtekinteni, megrendelni.

A Ráckevei Járási Praxisközösség két részes videójában dr. Füzi Rita részletesen bemutatja Mikor-Mivel-Hogyan mossunk helyesen kezet!!

1.rész ide kattintva tekinthető meg.

2.rész ide kattintva tekinthető meg.

A szükséges helyzetekben mindig mossunk kezet és mindig figyeljünk a megfelelő bőrvédelemre is!

Helyes testtartás

Álljunk kis terpeszállásba, úgy, hogy kényelmes legyen. Lehet ez csípőszélesség, vállszélesség. Majd álljunk lábujjhegyre és keressük meg azt a pontot, ahol meg tudunk állni egyensúlyban, nem dőlünk el, de persze folyamatos apró mozgások, billegések lehetnek. Figyeljünk, hogy a lábujjainkon csak támaszkodjunk, ne kapaszkodjunk, legyenek szétterülve a lábujjaink, legyenek az alap, amin állunk. 5-10 másodperc elég erre. Aztán eresszük le a sarkunkat úgy, hogy figyeljük közben, hogy ne boruljon befele a bokánk és ne dőljünk hátra a sarkunkra teljes testünkkel. Csak ereszkedjünk lefele. A két talpon 2-2 (a sarkok és a lábfej párnácskái), összesen 4 ponton kell állni. Ha jól állunk, akkor a lábujjainkat tudjuk mozgatni, de érezzük, hogy a sarkon és a párnácskákkal egyformán nyomjuk a talajt. Ha ez megvan, akkor képzeljük azt, mintha a tarkónknál, a gerinc és a fej találkozásánál valami felfele húzna kiegyenesítve a gerincet. Nem a gerincet kell befeszíteni, hanem az agynak azt mondani, hogy a tarkónál fogva felfele egyenesedjen. Ezután engedjük le a vállakat, vegyünk egy mély lassú levegőt, kicsit mozgassuk meg mindenünk, rázzuk meg lazán magunkat, hogy kényelmes legyen az állás. Ha ez megvan, akkor a csípőt is beállíthatjuk. Mozgassuk előre-hátra, hogy kilazuljon, majd nyomjuk ki a popónkat, persze eközben a has is kissé kimegy előre, de szüksége van az ívre a gerincnek a derék szakaszán. Aztán picit, (nem nagyon, hogy a rekesz ne nyomódjon fel és a mellkas ne emelkedjen meg) húzzuk be a has alsó részét úgy, hogy az egész gátizmot is összehúzzuk (láb közötti izmok, mintha vissza kellene tartani a pisilést, végbél körüli izmokat összeszorítani). Figyeljünk arra, hogy egyik izmunk, ízületünk se legyen túl feszes, lazítsunk rajta, ha érezzük, hogy nyom, feszül. Ezután előrefelé kinyújtva lassan emeljük mindkét kezünket a fejünk fölé, majd könyökből indítva engedjük le a testünk mellé. Ismét vegyünk egy mély lassú levegőt és próbáljuk meg „lazán” tartani az izmokat, ízületeket vagyis érezzük, hogy dolgoznak, de ne fájjanak, feszüljenek.

 Ha mindezzel megvagyunk végül emeljük fel a fejünket büszkén és mosolyogjunk. Rögzítsük a testnek, hogy ez az optimális állapot, ilyenkor terhelődnek legkevésbé az izmok, mert mindegyik teszi a dolgát, nincs egyik sem túlterhelve, vagy ellustulva. Ha ezt időnként gyakoroljuk, az agy megjegyzi és később csak arra kell gondolni, hogy kihúzom magam és minden izom, ízület teszi a dolgát, a begyakoroltak szerint. Aztán még később, amikor fáradtan görnyedünk, vagy ülünk a széken, és rosszul terhelődik egy izom, a kényelmetlenség, fájdalom hatására már reflexesen kihúzzuk magunk és ismét optimálisan terheljük az izmokat, ínakat, szalagokat, ízületeket és ezzel nagymértékben tudjuk csökkenteni, lassítani a mozgatórendszer túlterhelését, elhasználódását.

Kellemes gyakorlást és tehermentes álldogálást kívánok!

Pollenallergia

Egyes növények, melyek bizonyos időszakban nagy tömegben árasztanak pollent, légúti allergiát okozhatnak.

Hasznos tanácsok a pollenallergiásoknak Országos Közegészségügyi Intézettől:
– Figyeljék a pollennaptárt, virágzás előtt két héttel kezdjék meg a terápiás megelőzést, hogy tüneteik mérséklődjenek a pollenszórás megindulásakor. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gyógyszerszedés megkezdése előtt szükséges kikérni kezelőorvosuk tanácsait.
– Magas pollenszám esetén minél kevesebb időt töltsenek a szabadban.
– Mossanak hajat – ami az egyik fő pollenraktár – naponta lefekvés előtt, hiszen a pollen szemcsék ezrei tapadhatnak meg rajta.
– Minél gyakrabban és alaposabban porszívózzák a lakást, amilyen gyakran csak lehet nedves lemosást is alkalmazzanak.
– A cipőket naponta tisztítsák nedves ruhával, töröljék át.
– Naponta cseréljék és mossák ruháikat, mert a pollen könnyen rátapad.
– Gyakran cseréljék az ágyneműt is, elsősorban a párnahuzatot.
– Kerüljék a ruhák szabadban történő szárítását magas pollenkoncentráció esetén.
– Magas pollenszórás idején ne nyissák ki a gépkocsik ablakát menet közben.

A levegőben lévő pollenszámot rendszeresen mérik a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) munkatársai (Aerobiológiai Monitorozási Osztály régi Országos Közegészségügyi Intézet):
1.a mérések alapján elkészült egy általános pollen naptár, mely azt mutatja, melyik allergiát okozó növény, melyik hónapban szórja leggyakrabban a pollenjét. Általános pollennaptár ide kattintva megtekinthető
2.a méréseket folyamatosan közzéteszik. A pollenjelentés az adott év, adott időszakára (hét, nap) vonatkozóan mutatja meg, hogy a mérések helyszínén milyen mértékű volt az adott növény pollen koncentrációja.
Aktuális pollenhelyzet növényfajták szerint ide kattintva megtekinthető az adott növényi faj kiválasztásával.
Aktuális pollenhelyzet területi elosztásban ide kattintva megtekinthető.

Fűből-fából ránk törő pollenáradat -OKI kiadvány általános információk és képek a növényekről ide kattintva megtekinthető.

A Magyarországon előforduló allergén fafajok ide kattintva megtekinthető.

Parlagfű – pollenriadó esetére ajánlott légzésvédő maszkok ide kattintva megtekinthető .

Keresztallergia növények táblázat ide kattintva megtekinthető.

Stressz csökkentése helyzetelemzéssel

Alapja a káoszelméletem, miszerint a stressz tüneteinek enyhítése helyett, használjuk fel a stresszt a helyzetek megoldásához.

Megfigyeléseim szerint, ha túl soknak érezzük a körülöttünk lévő idegesítő dolgot, ha tiszta káosznak érezzük az életünket, akkor a meglévő egyensúly már nem tartható fenn és az állandó stressz valójában a változás szükségességét jelzi. Figyeljünk a jelekre és tanuljunk a helyzetek kezeléséből, hívjuk akár hibáknak (bárkié is), akár stresszes környezetnek azokat és induljunk el egy fejlődés útján, ahol nem szenvedjük, hanem használjuk a stresszt.

A stressz valójában egy reakció a megváltozott helyzetre. Ezek alapján annyit kell tennünk, hogy áttekintjük, hogyan szoktunk reagálni a változó helyzetekre. Ez nem könnyű, mert gyakran elfelejtjük, mit miért tettünk, megváltoznak az érzéseink és mi magunk sem értjük a régebbi döntéseinket. Ebben segíthet a dokumentáció bármilyen formája, a naplóvezetéstől a fényképekig bármi. Ha ez nincs, akkor az érzések és a tények összessége segíthet, csak próbáljuk meg külső szemlélőként nézni az életünket. Mintha egy barát, rokon mesélné és szeretnénk tanácsot adni. Ehhez elő kell venni egy tollat vagy ceruzát és az emlékeinket. Több módszer is segíthet rájönni, hogyan alkalmazkodjunk az adott helyzetekhez.

– írjuk le évek szerint, hogy mi volt a legnagyobb stresszhelyzet abban az évben és hogyan sikerült megoldanunk vagy mi volt rá reakciónk. Ha legalább 5 év tapasztalata megvan, akkor átnézhetjük, hogy milyen tulajdonságaink segítenek ahhoz, hogy jó döntéseket, változtatásokat hozzunk és azt vegyük elő most is.

-készítsünk havi bontást a nehézségekről és lehet kiderül, hogy vannak az évnek nehezebb időszakai. Ha ezzel tisztában vagyunk, akkor erre ügyesen felkészülhetünk, mind lelkileg, mind testileg (pihenés, relax, C, B vitaminok, antioxidánsok).

-írjuk össze, milyen szituációk, helyzetek idegesítenek a legjobban, majd készítsünk statisztikát, hogy melyik helyzet fordul elő leggyakrabban. Ebből a helyzetből kiindulva megnézhetjük, kielemezhetjük, átbeszélhetjük családtaggal, baráttal, mit gondol erről a helyzetről és lesz külső információnk a változtatáshoz.

 -készíthetünk listát évek és dátumok nélkül is, csak felsorolva, ami eszünkbe jut, hogy milyen sérelmek, problémák, krízishelyzetek voltak az életünkben. Mikor kész a lista, tegyük sorrendbe, az 1. legyen a legnagyobb, legnehezebb probléma, majd 2-3. sorban utána a többi számot is írjuk a sorok elé. Ezek után a sorrendnek megfelelően írjuk le ismét a stresszes helyzeteket és nézzük meg valóban így jó-e a sorrend. Változtassunk, ha kell. A végén nézzük meg, mi az, ami leginkább zavaró a lista elején (első 5 vagy 10 dolog), ezekkel dolgozzunk, foglalkozzunk, míg a lista végén lévőket próbáljuk meg elengedni, bízva abban, ha a többit megoldjuk, ez is változni fog. (Ami valóban így lesz!)

Nézzen az oldalon további technikákat, ötleteket, ha nem talál olyat, ami segített, akkor kérjen egyéni segítséget, tanácsot tőlem.

A stressz az „élet sója”, tanulja meg jól használni!

A tápláltsági állapot vizsgálómódszerei

A tápláltsági állapot vizsgálatához a felnőttek és a gyermekek esetében más módszerek és mutatók használhatóak.

A. Felnőttkorban

1.BMI vagy testtömeg index (body mass index) = testtömeg (kilogrammban mérve) elosztva a testmagasság négyzetével (méterben mérve) = kg/m2
A felnőttkori alultápláltság, túlsúly és elhízás nemzetközi osztályozása a BMI alapján. (WHO, 1997.)

18,49 alatt alultáplált
18,5 – 24,99 normális testsúly
25 – 29,99 túlsúlyos
30 – 34,99 I. fokú elhízás
35 – 39,99 II. fokú elhízás
40 felett III. fokú (súlyos) elhízás

BMI táblázat ide kattintva megtekinthető, letölthető.

2.Derékkörfogat (vagy haskörfogatnak is nevezik)
A derékkörfogat mérése abban az esetben hasznos, ha a BMI alapján a normál vagy túlsúlyos tartományba esik a kapott érték, mivel betegséget (keringési, anyagcsere) vagy arra való hajlamot jelezhet a derékkörfogatban mért nagyobb érték. Az alsó bordaív és a felső-mellső csípőtövis távolsága közepén, tehát nem a köldök magasságában mérjük, hanem kb. 2-3 cm-rel a köldök fölött.
Az elhízással kapcsolatos betegségeknek fokozott a kockázata, ha a mért érték nagyobb, mint
férfiak: > 102 cm
nők: > 88 cm

B. Gyermekkorban

Percentilis táblák vagy görbék
BMI határértékek

Percentilis görbék, táblázatok: A testsúly szempontjából reprezentatív populáció nagyszámú egyedének egyéni mérési adatai alapján készülnek. A percentilis ábrákon feltüntetett értékek megmutatják, hogy az adott életkorú csecsemők vagy gyermekek hány százalékának kisebb, illetve hány százalékának nagyobb a mérete a vizsgált csecsemő vagy gyermek értékétől. További információk olvashatóak és a születéstől 2 és 7 éves korig percentilis táblázatok, valamint a testtömeg-index (BMI) referencia-percentilisei 6–18 éves korig táblázatok ide kattintva letölthetők.

Testzsír-százalék (felnőtt, gyermek)

1.Caliper mérőeszközzel: triceps bőrredő (mm) biceps bőrredő (mm) subscapularis bőrredő (mm) suprailiacalis bőrredő (mm)
2.Elektromos ellenállás alapján mérő műszerek, mérlegek, fontos, hogy ugyanolyan típusú testösszetétel mérő műszeren mért értékeket hasonlítsunk össze.

Forrás:
Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat referenciaértékei alapján; Joubert K., Darvay S., Ágfalvi R., KSH Népességtudományi Kutatóintézet
https://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/files/2017/04/1617_II_AOKgy_09_Taplalkozas_2.pdf
https://demografia.hu/hu/letoltes/kutatasok/Gyermeknovekedes-vizsgalatok-teljes-anyag.pdf

Csecsemők hozzátáplálása

A csecsemők hozzátáplálásának elkezdésére alkalmas életkor nincs pontosan meghatározva, az ajánlások szerint a csecsemők többségét, tápanyagszükségleti okok miatt, 6 hónapos koruk körül szükséges hozzátáplálni, de minden esetben egyéni különbségek vannak (koraszülött, vashiányos, fejlődés üteme, motorikus fejlettség).

Magyarországon a szakmai irányelv ajánlása szerint:
„A hozzátáplálást legkorábban az 5. hónap elejétől el lehet kezdeni, és legkésőbb a 6. hónap végéig el kell kezdeni, ami nem zárja ki a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást. A hozzátáplálást úgy kell 5-6 hónapos korban elkezdeni, hogy a szoptatás gyakorisága ne csökkenjen a következő hónapokban sem.”

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az egészséges csecsemő (0–12 hónapos) táplálásáról (hatályos: 2019.11.06 -tól), ide kattintva olvasható, letölthető. A hozzátáplálás ajánlása a 27. oldaltól olvasható

Az EFSA (European Food Safety Authority = Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) Táplálkozással, Új élelmiszerekkel és Élelmiszer Allergénekkel foglalkozó Tudományos Testülete (NDA) által készített 2019-es vélemény tartalmi kivonata:
„Az Európai Bizottság kérésére a táplálkozással, új élelmiszerekkel, és élelmiszer allergénekkel foglalkozó tudományos testület felülvizsgálta a 2009 évi szakvéleményét a csecsemők hozzátáplálásának elkezdésére alkalmas életkor meghatározására vonatkozóan. Ezt az életkort megvizsgálták az egészségügyi következmények, a tápanyagszükséglet és a csecsemő fejlődése szempontjából, valamint függővé tették az egyén jellemétől és fejlődésétől. Amíg az élelmiszerek az életkornak megfelelő állagúak, tápanyagtartalmuk szempontjából kielégítőek, és a jó higiéniai gyakorlat szerint készülnek, nincs meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a bevont kutatásokban vizsgált életkorokban (< 1 től < 6 hónapig) a hozzátáplálás az egészségre káros vagy kedvező hatással bírna (kivétel azok a csecsemők akiknél magas a vashiány kockázata). A csecsemők többségét, tápanyagszükségleti okok miatt, 6 hónapos koruk körül szükséges hozzátáplálni. Az idő előtt, vastartalmú élelmiszerrel elkezdett hozzátáplálás kedvező hatással lehet azokra a csecsemőkre, akiknél magas a vashiány kockázata (kizárólag anyatejjel táplált csecsemők, akiknek az édesanyjuk alacsony vasszinttel rendelkezik, vagy akiknél a köldökzsinórt túl korán vágták el (születés után < 1 perc) vagy koraszülöttek, vagy gesztációs korukhoz képest kisebb születési súllyal jöttek a világra, vagy túl gyorsan nőnek). A pürésített ételek elfogyasztásához szükséges első fejlettségi képességek 3 és 4 hónapos kor között figyelhetők meg. A darabos ételek (finger foods) elfogyasztásához szükséges képességek egyes csecsemőknél már 4, de gyakrabban 5-7 hónapos korban jelennek meg. De az a tény, hogy valaki 6 hónapos kora előtt fejlettségi szempontból már készen áll egy változatosabb étrendre áttérni, még nem indokolja, hogy szükséges elkezdeni a hozzátáplálást. Ami az atópiás betegségeket illeti, a feltételezhetően allergén élelmiszerek (tojás, gabonafélék, hal és mogyoró) bevezetését nem kell halogatni. Ami a coeliákiát illeti, a glutént a többi kiegészítő élelmiszerrel együtt be lehet vezetni.”

A teljes dokumentum ide kattintva olvasható, letölthető. 2019 Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság. EFSA folyóirat, kiadta John Wiley és Sons Ltd az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság részéről

Rákellenes világnap minden év február 4.

A Nemzetközi Rákellenes Unió, az International Union Against Cancer (UICC) 2000. februárjában Párizsban tartott világkongresszusán hirdette meg ezt a napot.

Célja a daganatos tévhitek eloszlatása és a világméretű összefogás a daganatos betegségek csökkentéséért.

Gyermekvállalás előtt

A gyermekvállalás felelősségteljes feladat, ezért, ha tehetjük készüljünk fel megfelelően.  A fogamzást megelőző (prekoncepcionális) egészségvédelem a családtervezés egyik fontos része, amikor a pár mindkét tagja tesz a születendő baba egészségéért. Bár a fogalom már régóta létezik és a magyar védőnői szolgálat feladatai között évtizedek óta szerepel, a mai tudatos gondolkodás hozta be a gyakorlatba. Ma már egyre több pár készül tudatosan a családalapításra, gyermekvállalásra és az anyagi biztonság mellett szükségét érzi a lelki és a testi felkészülésnek is, ahhoz , hogy a születendő gyermek egészséges legyen. Emellett a szülő nők életkora is kitolódott, ami kockázatnövelő, mind a kismamára, mind a magzatra nézve, ezért fontos a megfelelő felkészülés. Valamint a tudomány fejlődése lehetővé teszi, hogy egyre több krónikus betegség mellett biztonságos legyen a várandóság, ehhez azonban szintén komoly előkészületekre van szükség, hogy sem a baba, sem a várandós ne szenvedjen egészségkárosodást.

Egy 2004-es a védőnő feladatairól szóló OTH kiadványban olvashatóak az alábbi sorok, melyek jól összefoglalják a feladatokat:
„Elérendő cél a perikoncepcionális időszakban (szükséglet, igény)

1. A születendő gyermek a kívánt időpontban, a legalkalmasabb körülmények között és egészségesen szülessen.
2. A leendő szülők testi, lelki, szociális felkészülése a gyermekvállalásra, a fogamzásra.
3. A leendő szülőknél és családjukban előforduló fejlődési rendellenesség, öröklődő betegség, kromoszóma rendellenesség feltárása.
4. A leendő szülőknél előforduló betegségek, rizikó állapotok feltárása, a lehetőségek szerinti gyógykezelése, a szövődmények megelőzésé.
5. A megtermékenyülést nehezítő állapotok, életmódi tényezők korai felismerése,lehetőség szerinti gyógykezelése.
6. A női és férfi szervezet felkészítése a fogamzásra, várandósságra, különösen krónikus megbetegedések előfordulása esetén.
7. Az egészséges életmód ismereteinek és készségeinek fejlesztése.” –

A fogamzást megelőző egészségvédelem optimális ideje tudatos tervezés esetén a fogamzás előtt 3 hónappal kezdődik. Javasolt vizsgálatok, feladatok a családalapításra lelkileg, érzelmileg felkészült és motivált pároknál:

A. 35 év alatti egészséges pár esetén

I. Ajánlott vizsgálatok

-mindkét félnél általános szűrővizsgálatok ajánlottak a lappangó betegségek feltárása érdekében: laboratóriumi vizsgálat (vérkép, vércukor, gyulladásos paraméterek, máj, vese funkciók, pajzsmirigy), vérnyomás, EKG, fogászat

– a nőnél nőgyógyászati (hüvelytisztaság), illetve a férfinál urológiai vizsgálat (nemi betegségek)

– a nőnél úgynevezett TORCH  (toxoplasma, rubeola, cytomegalovírus, herpes simplex vírus), valamint bárányhímlő vírus okozta fertőzés vizsgálat, amennyiben nem biztos benne, hogy átesett a betegségeken vagy kapott oltást. Ezek olyan betegségek, amelyek a magzatra nagyon veszélyesek lennének (súlyos fejlődési rendellenességek, vetélés esélye magas), ha a várandóság alatt kapná el a nő.

– családfa analízis, krónikus és genetikai betegségek előfordulásának feltárása

II. Fogamzásra való felkészítés

– károsító tényezők elhagyása: dohányzás abbahagyása, alkohol csökkentése,

– recept nélküli gyógyszerek szedésének elhagyása (egészséges párról beszélünk, itt például fájdalomcsillapítók, emésztésjavítók, altatók lehetnek, amiket nem orvosi javaslatra szed valaki – javasolt életmód változtatással javítani az egészségi állapoton vagy kivizsgáltatni a problémát)

– nőnél abbahagyni amennyiben a fogamzásgátló módszer a fogamzásgátló tabletta volt, valamint spirál eltávolítása és óvszer használata 3 hónapig. Amennyiben az eddigi fogamzásgátló módszer pesszárium és spermicid volt és hatékonynak bizonyult, akkor maradhat tovább

-az alaphőmérséklet mérése segíthet a fogamzás optimális napjának meghatározásában

-a tervezett fogamzás előtt 1 hónappal már megkezdhető magzatvédő vitamin szedése, különösen a nyitott gerinc (velőcső-záródási rendellenességek) megelőzése folsav szedésével

-a várandóság jeleinek ismerete, figyelése

-lelki kiegyensúlyozottság, a félelmek, kérdések átbeszélése, a biztonság, felelősségvállalás stabilizálása és az örömteli vágy megosztása egymással szintén fontos része a gyermekvállalásnak

III. A koraterhesség fokozott védelme

– az egészséges életmód fenntartása nagyon fontos már a tervezés idején, mivel a várandóság sikeréről a magzat legsérülékenyebb időszakában még nincs tudomásunk. Ez az első néhány hét,  3-8. hét közötti időszak, amikor a fejlődés nagyon intenzív, ezért igen érzékeny a magzat a különböző hatásokra.

Egészséges életmódról további tanácsok, információk az életmód menüben olvashatóak.

B. 35 év feletti egészséges pár esetén további javasolt vizsgálatok

– ha a nő 35 év feletti, a nőnek hormonális kiegészítő vizsgálatok

– ha a férfi 35 év feletti, a férfinak spermavizsgálat

C. Amennyiben a pár egyik tagjának valamilyen betegsége van ( pl. epilepszia, cukorbetegség, szív-keringési, egyéb), akkor feltétlenül fontos

– a kezelőorvossal történő konzultáció, melynek alapján szükségesek lehetnek további vizsgálatok, esetleg a kezelés módosítása

-felkészülés  mind az édesanya, mind a születendő baba fokozott védelmére,további vizsgálatok elvégzésére

Informálódjunk, legyünk felkészültek, de ne vigyük túlzásba a vizsgálatokat és foglalkozzunk a lelki felkészüléssel is, hogy a babavárás továbbra is egy örömteli folyamat maradjon!

További hasznos tanácsok információk olvashatóak az egészségvonal weboldalán a Gyermekvállalás menüpontban
https://egeszsegvonal.gov.hu/gyermekvallalas/megtermekenyulest-segito-eletmodjavaslatok.html

Ajánlott Forever termékeket ide kattintva lehet megtekinteni, megvásárolni.

Családvédelmi Szolgálat

A Családvédelmi Szolgálat tájékoztatója (aktualizálva 2020. április) ide kattintva olvasható és letölthető.

Tartalma:

1.Támogatási formák a gyermek vállalása esetén

2.Állami, helyi önkormányzati és társadalmi segítségnyújtás formái

3.Az örökbeadás lehetőségei és feltételei

4.A magzat fejlődése a fogantatástól a megszületésig

5.Tájékoztatás a terhességmegszakításról

6.Fogamzásgátlás

A Családvédelmi Szolgálatok (CSVSZ) szabadon (lakóhelytől függetlenül) felkereshetőek az egész ország területén – nincs területi korlátozás. A szolgálatot a kormányhivatalok népegészségügyi osztályának védőnői látják el. Címlista és további tájékoztatók a kormányhivatal oldalán találhatóak: https://www.kormanyhivatal.hu/hu

A Családvédelmi Szolgálat (CSVSZ) szolgáltatásai

1. Családtervezési tanácsadás
   Gyermekvállalás: Mi az, ami megtehető a leendő gyermek egészsége érdekében
   Fogamzásgátlás: Személyre szóló módszerek (előnyök, hátrányok, hatásmechanizmusok)
   Felkészítés a nőgyógyászati és egyéb vizsgálatokra
2. Ifjúsági tanácsadás
   Egészséges életvezetés, Felnőtté válás (testi-lelki változások, önismeret, rizikótényezők,megelőzés)
   Párválasztás-családalapítás: női, férfi szerepek, egymással szembeni elvárások, felelősség, szeretet, szerelem, a harmonikus párkapcsolat, a család szerepe, az élet tisztelete, védelme)
   Fiatalkorúaknak házasságkötés előtti tanácsadás
3. Családvédelmi tanácsadás
   Családtámogatási ellátási formák
   Tanácsadás súlyos válságban lévő, a terhességmegszakítás gondolatával foglalkozó párok (nők) részére

Módszerek: egyéni és páros tanácsadás, csoportfoglalkozás

Forrás:
https://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/jarasok/csaladvedelmi-szolgalat