Sérülékeny (hátrányos helyzetű) populációk egészségi állapota. Gerohigiéne
II/22. Sérülékeny (hátrányos helyzetű) populációk egészségi állapota és egészségügyi ellátása. Gerohigiéne
Sérülékeny (hátrányos helyzetű) populációk egészségi állapota és egészségügyi ellátása.
https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Megelozo_orvostan_nepegeszsegtan/ch09s05.html
Gerohigiéne
tudomány a gerontológia. A szó görög eredetű. Összetevői: geron=idős, onto/n/=létező, lény, logia=tan, tudományág. Következésképpen a gerontológia tárgykörébe tartozik valamennyi idős élőlényre vonatkozó valamennyi ismeretanyag. Módszerei azonosak a többi tudományágéval.
Így pl. a modern öregedéstudomány, a gerontológia a régebbi tapasztalati ismereteket konkrét tényként fogalmazza meg, így ezek kinek-kinek egyéni változatként saját életében felismerhetők. Néhány ezek közül: az izmok súlya és ereje 30 éves kortól 90 éves korig 30%-kal csökken, az idegrostok száma az idegtörzsekben egy-negyedével megfogyatkozik, a vese kiválasztó egységei felére csökkennek, romlik a látás és a hallás. Egyénenként azonban ezek a folyamatok eltérnek.
Nem véletlenül az utóbbi 15 évben a gerontológusok mindinkább az egészséges és sikeres öregedés lehetőségei felé fordulnak, megkülönböztetve sikeres és sikertelen öregedést. Fontos tudományos megállapítás, hogy a biológiai öregedés mellett a pszichológiai és a szociológiai öregedés meghatározó jelentősége egyedileg és társadalmilag egyaránt érvényes. Ebben az összefüggésben az öregedést meghatározó szociológiai és magatartástudományi teóriák két fontos tényezőt emelnek ki: az „életeseményt” és az életstresszt”. Az életesemények között normális eseménynek említik a nyugdíjazást, az özvegységet, a betegségeket. Az öregedés és az öregkor azonban már önmagában stresszhatású, de nem szükségszerűen destruktív stressz. Valamennyi kockázattal szemben és azok megoldásában az egyén szerepe a fizikai, pszichés és a társadalmi ártalmakkal kapcsolatos megküzdésben perdöntő.
Orvosi gerontológia (geriátria)
A geriátria szintén görög szó: ger/on szótőhöz kapcsolt „iatria” orvoslást, gyógyítást jelent, tehát a magyar fordítása: idősgyógyászat. Művelője a geriáter (iater=orvos). Tevékenységének köre az emberi szervezet egészségi állapota idős korban, annak analógiájára, hogy a pediater (gyermekgyógyász) a csecsecső- és gyermekkor egészségével illetve betegségeivel foglalkozik. Az analógia azért is helytálló, mert az emberi életnek nemcsak az első, hanem a harmadik szakaszában is különbözik a szervezet anyagcseréje, a külső hatásokra-terhelésekre adott válaszai. Így a betegségek előfordulása, klinikai megjelenési formái és lefolyása tekintetében is eltér a második életszakasztól, a fiatal felnőttekétől.
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010_0020_geriatria_magyar/1_a_geritria_fogalmi_rendszere_fejldse.html
A WHO kronológiai életkor felosztása,
mely a biológiaitól jelentősen eltérhet
- Középkorúak: 45-59 év közöttiek (30-44 fiatal-, 45-59 érett felnőtt)
- Öregedők: 60-64 év közöttiek
- Időskorúak: 65-74 év közöttiek (elderly people)
- Öregek: 75-89 év közöttiek (older people)
- Aggastyánok: 90 év felettiek (oldest old)
- Matuzsálemi kor:100 év felett
A 60 év felettiek részaránya: fejlett országokban 20%, 2050-re 32% lesz (ENSZ jelentés)
Idős népesség eltartottsági rátája:
(A mutató az időskorú (65 éves és idősebb), általában gazdaságilag inaktív személyek teljes számának és a munkaképes korú (15–64 éves) személyek számának arányát adja meg.)
- Az időskort a multimorbiditás jellemzi
- Magas a krónikus betegségek rejtett morbiditása.
keringési, daganatos, légzőszervi, urogenitális, csontritkulás
A korlátozottság a munkavégzést és a szociális kapcsolattartást is súlyosan gátolja
mozgásszervi (biztonság, baleset)
látás, hallás
táplálkozási zavarok: fogászati, magányos életvitel, kiszáradás
szellemi hanyatlás (memória, koncentrálás, reflex), demencia, depresszió, pszichoszociális
Elsődleges megelőzés
- Rendszeres orvosi ellenőrzés
- Védőoltások ( influenza- és pneumococcus elleni)
- Speciális tanácsadás: táplálkozási (folyadékbevitel, mennyiségi- és minőségi változtatások), fizikai-, és szellemi aktivitás tudatos megőrzése, örömforrások keresése
Másodlagos megelőzés
- Rendszeres háziorvosi vizsgálat (vércukor, vérnyomás, se. koleszterin ellenőrzés…)
- Szűrővizsgálatok ( emlő-, méhnyak-, prostata- (?), vastagbél tumor)
Harmadlagos megelőzés
- Gyógyítás, a további állapotromlás megelőzése
- Segédeszközökkel való ellátás
- Rendszeres gondozás
- Szükség esetén intenzív rehabilitáció
- Idősotthon, krónikus osztály
Forrás: https://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/files/2017/11/14_2_gerohigiene.pdf