Morbilli – kanyaró esetén járványügyi teendők
1.Kórokozó:
Paramyxovírus
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok.
Valószínűsíthető eset
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített eset
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai feltételek és a laboratóriumi feltételek legalább egyike.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium
Lázzal járó maculopapulosus bőrkiütések, és az alábbi három tünet legalább egyike:
– köhögés,
– nátha,
– kötőhártya-gyulladás.
Epidemiológiai kritérium
Emberről emberre történő terjedés.
Laboratóriumi kritérium
Az alábbi négy feltétel legalább egyike:
– a kanyaróvírus izolálása klinikai mintából,
– a kanyaróvírus nukleinsav kimutatása klinikai mintában,
– kanyaróvírussal szembeni specifikus IgM ellenanyagok kimutatása a vérből,
– a kanyaróvírus antigén kimutatása fluoreszcens festékkel jelzett, kanyaróspecifikus monoklonális antitesteket felhasználva.
A laboratóriumi eredményeket az oltottsági státus figyelembe vételével kell értelmezni. Ha az oltás a közelmúltban történt, a vad vírusra vonatkozóan kell vizsgálatot végezni.
2.2. Elkülönítés:
Kötelező.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén a betegtől vírusszerológiai vizsgálat céljára alvadásgátló nélkül, sterilen vett két vérmintát kell az OKI-ba küldeni a tünetek észlelésekor a betegség korai szakaszában és attól számított 14 nap elteltével. A tünetek kezdetének észlelésekor, vagy attól számított 1 héten belül víruskimutatás céljából Vírus Transzport Mediumban (VTM) garattörlet és vizeletminta is küldendő az OKI-ba. Diagnosztikus értéke a savópár vizsgálat alapján megállapított morbilli specifikus IgG osztályba tartozó ellenanyag legalább négyszeres titeremelkedésének, vagy a morbilli specifikus IgM osztályú ellenanyag vagy a vírusnukleinsav jelenlétének van.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:
Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3.Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
Megbetegedés előfordulása esetén a beteg környezetében élő, 12-14 hónapos kisgyermekeket, továbbá 1967 után született, 15 hónaposnál idősebb, oltási vagy újraoltási dokumentációval nem rendelkező személyeket élő, attenuált kanyaróvírus tartalmú oltóanyaggal kell oltani. Gyermek- és ifjúsági közösségben kanyaró megbetegedés előfordulása esetén a revakcinációról, annak kiterjesztéséről az országos tisztifőorvossal történt előzetes egyeztetést követően kell dönteni. A kanyarós beteg fogékonynak tekinthető környezetéből passzív immunizálásban részesítendők gamma-globulinnal az expozíciót követő 6 napon belül: a 12 hónaposnál fiatalabb, ezért aktív immunizálásban még nem részesíthető kisgyermekek, illetve azon, korábban oltásra kötelezett, kanyarón át nem esett, kanyaró ellen nem oltott személyek, akiknél az aktív immunizálás ellenjavallt.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
–
Forrás: 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
