Kullancsencephalitis esetén járványügyi teendők
Kullancsencephalitis esetén járványügyi teendők
1. Kórokozó
A Flaviviridae családba tartozó közép-európai kullancsencephalitis-vírus.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. Ha a megbetegedést előzőleg „meningitis serosa” vagy „encephalitis infectiosa” diagnózissal jelentették be, a klinikai diagnózist az etiológia tisztázása után módosítani szükséges.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset
Nem alkalmazható (meningitis serosa vagy encephalitis infectiosa diagnózissal jelentendő).
Valószínűsíthető eset
– teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és az epidemiológiai feltételek egyike,
– teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele.
Megerősített eset
– teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a megerősített eset laboratóriumi feltételeinek legalább az egyike.
2.1.2. Feltételek
Klinikai feltételek
– meningitis, illetve encephalitis, encephalomyelitis, encephaloradiculitis.
Epidemiológiai feltételek
– közös expozíció: hőkezeletlen tej vagy abból készült tejtermék fogyasztása.
Laboratóriumi feltételek
A valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele:
– vírus-specifikus IgM, illetve IgA kimutatása (a neutralizációtól eltérő módszerrel) egyetlen vérmintában.
A megerősített eset laboratóriumi feltétele:
– négyszeres titeremelkedés vagy szerokonverzió a rekonvaleszcens vérmintában,
– a vírus-ellenes ellenanyagok jelenlétének igazolása vírusneutralizációval vagy hemagglutináció gátlással,
– a vírus nukleinsav PCR vizsgálattal vagy vírusizolálással történő kimutatása a vérből, liquorból vagy más klinikai mintából,
– a vírus-specifikus IgM, illetve IgA kimutatása a vérből, illetve a központi idegrendszerből származó mintából.
A vizsgálat eredményét a flavivírus (kullancsencephalitis, sárgaláz, stb. elleni) oltási státusz és esetleges korábbi flavivírus-fertőzésre (nyugat-nílusi láz, dengue, stb. átvészelésére) vonatkozó információk figyelembe vételével kell értékelni.
2.2. Elkülönítés:
Nem szükséges. A beteget klinikai állapotának megfelelően kell kórházba utalni.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai diagnosztikus mikrobiológiai vizsgálat:
Kötelező. Differenciáldiagnosztikai vizsgálat kötelező (herpesvírusok stb.).
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálat:
Kötelező. A betegség gyanúja esetén alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérmintát, és liquort kell küldeni szerológiai vizsgálatra az OKI-ba. A vérvételt 2-3 hét múlva meg kell ismételni. Diagnosztikus értéke a savópár vizsgálata alapján megállapított titeremelkedésnek vagy a specifikus IgM, illetve IgA kimutatásának van.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:
Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása
Nem szükséges.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés
Csoportos expozíció esetén azon személyek klinikai megfigyelése szükséges, akik a beteggel közös expozíciónak voltak kitéve (azonos területen és időben történt kullancscsípés, nyers tej fogyasztása a lappangási időben).
3.4. Postexpozíciós profilaxis
Nem szükséges (az expozíciót követően beadott védőoltás nem véd a betegség kialakulása ellen).
3.5. Fertőzőforrás-kutatás
Kötelező. Sporadikus esetben a lappangási időben látogatott tartózkodási helyek, a kullancscsípés helyének felderítése szükséges. Halmozott előfordulás esetén kutatni kell a közös expozíció után.
3.6. A terjesztő közeg felderítése
Kötelező. Sporadikus és halmozott előfordulás esetén is szükséges hőkezeletlen tej, tejtermék lappangási időben történt fogyasztásának felderítése.
Forrás:18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről