Minimális intervenció az egészségügyben (a dohányosok motiválása és a tanácsadás a leszokás elhatározására valamint a szakellátás felé való referálás) 5A
Dohányzás Minimálintervenció jegyzőkönyve ide kattintva letölthető
Kapcsolódó anyagok:
Minimálintervenció: a klasszikus „5A” leszokástámogatási módszer első három tagja, kb. 3 perces időtartamú.
„5A” módszer: a leszokástámogatás lépései; részei:
„Ask”: a dohányzási szokásokra történő rákérdezés
„Advise”: dohányzás esetén a leszokás tanácsolása
„Assess”: a leszokás szándékára való rákérdezés, a motiváció felkeltése vagy megerősítése
„Assist”: a leszokási folyamat támogatása
„Arrange follow-up”: a leszokás folyamatának követése, a visszaesés megelőzése.
Motivációs interjú: a leszokásra nem kellően motivált pácienseknél a leszokás motivációjának erősítésére alkalmas módszer; alapelemei:
az empátia kifejezése
az ellentmondásosság (diszkrepancia) felismertetése
a vita és utasítás kerülése (a páciens döntése)
az ellenállás és okának feldolgozása
az önbizalom támogatása és erősítése
„5R” módszer: olyan esetben alkalmazható, amikor a dohányzó aktuálisan nem kíván leszokni, és a tanácsadó nem képzett a motivációs interjú alkalmazásában; részei:
„Relevance”: a leszokás jelentőségének egyénre szabott hangsúlyozása
„Risk”: egyénre szabott kockázati tényezők (pl. COPD exacerbációja, terméketlenség, malignus betegségek) ismertetése
„Rewards”: a leszokással járó egyénre szabott előnyök ismertetése
„Road-blocks”: a leszokást akadályozó, megnehezítő körülmények feltárása
„Repetition”: a leszokás tanácsolása többszöri alkalommal.
A minimálintervenció magában foglalja az eseti tanácsadást, a dohányzásról történő beszélgetést, a leszokással kapcsolatos motiváció erősítését.
Az intervenció időtartama (minimálisan 3-5 perc) egyenesen arányos annak hatásosságával.
A minimálintervenciónak egyénre szabottnak kell lennie, így az adott helyzetben az adott dohányos részére nyújtott tanácsadást számos tényező befolyásolhatja: az egyén leszokás melletti elkötelezettsége, milyen mértékben fogadja el a tanácsadást, korábbi leszokási kísérletek során milyen tapasztalatot szerzett.
A minimálintervenció a következő elemekből épül fel:
-a dohányzás tényére történő rákérdezés / a dohányzási státusz felmérése és az eredmény dokumentálása a releváns ellátási dokumentációban;
-a dohányzás abbahagyásának javaslata;
-a leszokás szándékára való rákérdezés, motiváció felkeltése vagy megerősítése;
-nyomtatott információs anyagok átadása (www.leszokaspont.hu www.leteszemacigit.hu );
-a gyógyszeres terápia és/vagy pszichés támogatás felajánlása, elfogadás esetén leszokást támogató centrumba történő irányítás (www.leszokaspont.hu www.leteszemacigit.hu ).
Minden dohányosnak javasolni kell a leszokást (speciális élethelyzetekben lehetnek kivételek), dohányzási szokásaikat rögzíteni kell az egészségügyi dokumentációban.
A minimálintervenció célja
Felderítsék a rendelésen/tanácsadáson megjelenő valamennyi páciens dohányzási helyzetét,
Azonosítsák a dohányzókat és közülük azokat, akik hajlandók a közeljövőben (pl. egy hónapon belül) abbahagyni a dohányzást. Az első lépésben ezekre a páciensekre érdemes figyelni.
A nemdohányzók között célszerű azonosítani azokat, akik korábban dohányoztak, de már leszoktak (a relapszus prevenciója).
Az aktuálisan dohányzó, de jelenleg leszokni nem szándékozó pácienseknek is javasolni kell a dohányzás abbahagyását, jelezve számukra, hogy az orvosnak szándékában van később visszatérni a kérdésre. Ennek a „visszatérésnek” – azaz a páciens dohányzási helyzetével történő foglalkozásnak – a lehető leggyakrabban, de kétévente legalább egy alkalommal meg kell történnie.
Minimálintervenció dokumentációja
HOL?
háziorvos dokumentációs rendszere;
védőnők várandósgondozási adatlapja;
járóbeteg-szakellátó dokumentációs rendszere;
fekvőbeteg-szakellátó dokumentációs rendszere.
HOGYAN?
Jól felismerhető módon és dátummal együtt érdemes regisztrálni.
MIT?
A jelenlegi dohányzási szokások kategóriái:
1.jelenleg dohányzó, aki a közeljövőben (pl. egy hónapon belül) le kíván szokni a dohányzásról;
2.jelenleg dohányzó, aki nem kíván leszokni a dohányzásról;
3.jelenleg nem dohányzó, aki korábban dohányzott;
4.soha nem dohányzott.
Dohányzó esetében a nikotindependencia súlyosságát a Fagerström-kérdőívvel meghatározott index értékével kell leírni, vagy regisztrálni kell a DSI-t.
Azokat a dohányzókat, akik hajlandók a közeljövőben abbahagyni a dohányzást, a minimálintervenció megtörténtének dokumentálása után tájékoztatni kell arról, hogy milyen támogatási lehetőségek állnak rendelkezésre, és azokat hogy éri el.
A minimálintervenció lépései
A dohányzási helyzet és a nikotinfüggőség mértékének meghatározása.
Ha aktuálisan dohányzik a beteg, javaslat a dohányzás abbahagyására.
A leszokási motiváltság felmérése során javasolt a következő kérdések feltevése:
Mennyire akarja, mennyire eltökélt, hogy abbahagyja a cigarettázást?
Mikor szeretné letenni a cigarettát?
Mit szándékozik tenni, hogyan próbál leszokni?
Miben kér segítséget?
A beteget tájékoztatni kell az elérhető intenzívebb segítési formákról (leszokást támogató szakrendelés, csoportos tanácsadás, proaktív telefonos tanácsadás).
A társbetegségek feltérképezése, különös tekintettel a pszichiátriai betegségekre, és a páciens követése, valamennyi leszokást támogató tevékenység szerves része, így minimálintervenció esetében is indokolt. Ennek során sor kerülhet a siker méltatására tartós absztinencia esetén, kudarc esetén bátorításra, újabb leszokási kísérlet kezdeményezésére, az esetleges felmerülő kérdések megbeszélésére.
https://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/files/2016/10/1617_I_AOKgy07_dohanyzas.pdf
