1

Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert
(1893. szeptember 16-1986.)

„Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C6H8O6, vagyis 6 szénatomból, 8 hidrogénből és 6 oxigénből áll), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi — és tőle függetlenül J. Tillmans — a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták.” –olvasható a MTA Központi Fizikai Kutatóintézet honlapján a Nobel-díjas orvosról. További sorok az életéről ide kattintva olvashatóak röviden.

„Szent-Györgyi Albert szerint nem mindegy, hogy mit viszünk be a szervezetbe és mi távozik onnan. A kettő közötti folyamat az anyagcsere, amelyet az ember befolyásolhat, és ezzel erősítheti szervezete ellenálló képességét. Naponta legalább 1,5-2 liter vizet kellene inni. Szükség van antioxidáns tartalmú ételekre, egyszerűbb szavakkal sárgarépára, sütőtökre, kovászos uborkára és almára. Naponta egyszer meleg ételt kellene enni. Háromóránként pedig kevés, jól emészthető, rostos, magvas táplálékra van szüksége a szervezetnek. Hat-nyolc óra nyugodt alvás is elengedhetetlen az egészséghez, és némi testmozgás is kell. A reggeli ébredés után pedig légzőgyakorlatokat kellene csinálni, lehetőleg nyitott ablaknál vagy friss levegőn. És ami talán a legnehezebb, de a legfontosabb is a mai világban: belső béke és minél több mosoly kell ahhoz, hogy a szervezet ellenálljon a kóroknak.” – a forrást nem tudom, mert nagyon-nagyon régen olvastam valahol, kiírtam és azóta sem találom, hol is leltem rá ezekre a sorokra, de évtizedek óta kiteszem a lakás valamely szembetűnő helyére, mert szerintem nagyon jól összefoglalja az egészséges életmód lényegét.

1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette a híres felfedező nevét. Az Egyetem Szent-Györgyi Albert Emlékoldala sok-sok érdekességgel ide kattintva nézhető meg. Az oldal segít bepillantani Szent-Györgyi Albert életébe, köztük egy interaktív szabadulószoba segítségével játékos módon egy laboratóriumba is betekinthetünk.

 A Szabadulj ki Szent-Györgyi Albert laboratóriumából oldal ide kattintva közvetlenül elérhető

Legyünk büszkék nagy magyarjainkra és használjuk az örökséget!




D vitamin

D vitamin ( kalciferol)

D vitamin hatása: Elősegíti a kálcium és a foszfor felszívódását, hasznosulását, közvetlenül befolyásolja a csontképződést, hozzájárul az egészséges csontozat fenntartásához, erősíti a fogazatot, biztosítja az egészséges fogakat. Szabályozza a sejtek növekedését, befolyásolja az immunfunkciókat és az endokrin működést. Az elmúlt évek vizsgálatai alapján bebizonyosodott, hogy a D-vitamin nélkülözhetetlen a megfelelő immunvédekezés fenntartásához és immunmoduláns hatása szerepet játszik az infekciók elleni védekezésben is (felsőlégúti betegségek, influenza). Növeli az izomerőt, gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatású, valamint fokozza az inzulinszekréciót.

1. D vitamint tartalmazó ételek:

Tojás: tojássárgája,
Hal: zsíros halak, halak mája, halmáj olaja (csukamájolaj), harcsa, kaviár, lazac, tőkehal, makréla
Tej: zsíros tej és tejtermékek, tehéntej, kecsketej, tejszín, vaj, sajt, túró, tejföl
D vitaminnal dúsított reggeliző pelyhek,
margarin
Egyes gombák: csiperke, vargánya,
Borjúhús, borjú és marhamáj, csirkemáj
D vitamin tartalmú zöldség, gyümölcs: nincs

A táplálékkal bevitt D vitamin (D2 vitamin (ergokalciferol) és D3 vitamin (kolekalciferol) a vékonybélben szívódik fel, a felszívódáshoz epe szükséges. D2 vitaminból a máj, valamint a vese hidroxiláló enzimjei hatására jön létre a biológiailag aktív D3 vitamin forma.

2. D vitamin a bőrön keresztül:

A bőrben a napsugárzás (ultraviola B vagyis UV-B spektruma) hatására keletkezik a D3 vitamin (kolekalciferol) előanyagából a 7-dehidro-koleszterinből (ami a bélben szintetizálódik koleszterinből). 10-15 perces arcbőrt, végtag, hát bőrét érő nyári, nappali napfény elegendő az optimális D vitamin szérumszint eléréséhez. Fontos tudni, hogy a túl sok UV-B sugárzás hatására a bőr növekvő pigment tartalma gátolja a D3 vitamin képzést, valamint magas fényvédő faktorú krémekkel védekezni kell a napsugarak bőrt károsító sugarai ellen. A magyar éghajlati viszonyok között novembertől márciusig alig képződik D vitamin a bőrben. A szervezet képes a nyári napsütésben felhalmozott D vitamint raktározni. A D3 vitamint a szervezet 2-3 hónapig raktározza a zsírszövetekben.
Idősebb korban, fokozott bőrpigmentáció esetén lecsökken a D3 vitamin képződés a bőrben.

Napi D vitamin szükséglet
A 2012-es „Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében” című állásfoglalás alapján a napi D vitamin szükséglet referencia értéket a tízszeresére emelték a magyar ajánlásban a különböző életkorokban.

Korcsoport Egy napra javasolt adag Biztonságosan bevihető napi mennyiség felső határa
csecsemők 400-1000 NE 1000 NE
gyermekek (1-6 év) 600-1000 NE 2000 NE
gyermekek (6 év felett) 600-1000 NE 2000 NE
serdülők 800-1000 NE 4000 NE
felnőttek 1500-2000 NE 4000 NE
elhízott felnőttek 3000-4000 NE 4000 NE
várandós nők 1500-2000 NE 2000 NE

D vitamin hiány alakulhat ki: életkortól függően (kamaszkor, idősebb kor), várandóság, erősebb bőrpigmentáltság, téli évszak végére, kevés szabadban töltött idő, alacsony napsütéses lakóhely, hiányos táplálkozási tényezők, vegetáriánus életmód, túlsúly esetében, egészségi állapottól függően nagyobb igény lehet nagyobb terhelésnél, betegségeknél (fertőzéses megbetegedések, influenza, asztma, emésztőrendszeri és felszívódási betegségek, daganatos betegségek), gyógyszer kölcsönhatásokra. Légköri szennyeződés miatt kevesebb D vitamin keletkezik a bőrben és a szervezetbe kerülő szennyeződés miatt nagyobb lesz a D vitamin szükséglet, ez is okozhat D vitamin hiányt a szervezetben.

A D vitamin hiányában emelkedik számos magas mortalitású rákos megbetegedés, a cardiovascularis betegségek, a sclerosis multiplex, a rheumatoid arthritis és az 1-es típusú diabetes mellitus gyakorisága.

D vitamin hiány tünete lehet:
Gyakori felsőlégúti betegség, nátha, influenza, ínygyulladás, lehangoltság, izomgyengeség, gyakori csonttörés,
Csontritkulás, Hepatitis C, súlyos D vitamin hiány esetében gyermekkorban rachitis, felnőttkorban osteomalacia alakul ki.

D vitamin pótlása:
A magyarországi életmódi viszonyok és táplálkozás alapján rendszeresen, de a novemberi és a márciusi időszak között feltétlenül ajánlott a D vitamin pótlása az egészség megőrzése szempontjából.
Ajánlott Forever (FLP) D vitamin tartalmú étrend-kiegészítő készítmények:
Forever Calcium, Immublend, Daily, Vitolize Women, Vitolize Men, Kids
A termékek összetétele ide kattintva megtekinthető.

D vitamin túladagolás tünetei:
Mivel a D vitamint a szervezet képes raktározni, ezért a szervezet számára szükséges D vitamin mennyiségét lehet adagolni napi, heti, akár havi szinten is. Túladagolás 6 hónapig szedett 1-2000 NE esetén fordulhat elő. A D vitamin túladagolás okozhat székrekedést vagy hasmenést, fejfájást, émelygést, súlyos kimerültséget. Hosszú ideig fogyasztott, több ezer NE D vitamin pótlás esetén javasolt a vérben a vitamin szint laboratóriumi vizsgálattal történő mérése.

Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében ide kattintva olvasható.