Egészségfejlesztés fogalma

„Az egészségfejlesztés az Ottawai Charta (1986.) megfogalmazásában:

„Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek, egészségük fokozottabb kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége.”

1. Egyéni képesség fejlesztése
   Az egyén információval való ellátása, egészségnevelése, Long Life Learning (élethosszig tartó tanulás) biztosítása, stb. annak érdekében, hogy minél több lehetőséget teremtsenek számára az egészség, az egészséges élet választásához.
2. Közösségi tevékenységek erősítése
   A közösség fejlesztése annak érdekében, hogy részvételét és ellenőrzését növeljék az egészséggel kapcsolatos kérdésekben.
3. Kedvező környezet kialakítása
   A gyorsan változó környezet olyan irányú befolyásolása, amely biztosítja, hogy ezek a bekövetkező változások az ember egészségének javára váljanak.
4. Az egészségügyi rendszer átszervezése
   Annak érdekében és úgy, hogy az a maga teljességében vett egyén szükségleteinek az összességére helyezze a hangsúlyt.
5. Egészséget szolgáló közpolitikák
   Mely során valamennyi ágazatban és valamennyi szinten a politikát alakítók napirendjére kell tűzni az „egészséget”, tudatosítva bennük, hogy döntéseiknek milyen következményeik lesznek az egészségre nézve, illetve olyan döntések meghozatalát elősegíteni, amelyek a különböző egészséget befolyásoló területeken az egészségre kedvező hatást gyakorolnak.”

Forrás: Egészségtudományi Fogalomtár

Amennyiben az 1. pontban szeretne fejlődni, vagyis személyes egyéni egészségét szeretné javítani ismeretei bővítésével, akkor nézzen körbe a honlapomon, social média oldalaimon, hátha megtalálja a megfelelő információkat. Amennyiben egyéni szakmai egészségfejlesztésre van szüksége, akkor keressen meg elérhetőségeimen, hogy átbeszéljük, miben tudok Önnek segíteni.

Ha Ön egy közösség része, inkább csoportos egészségfejlesztésen venne részt, és a 2. pontban említett közösségi egészségfejlesztést választja, akkor írjon e-mailt a következő postafiókra: letti.forum@gmail.com

Szerezzen ismereteket és döntsön, cselekedjen egészsége javára!

Éghajlatvédelem

„Az éghajlatváltozás mindannyiunkat érint, és mindenki tehet valamit éghajlatunk, egészségünk és jóllétünk érdekében. Társadalmunk éghajlatbarátabbá tétele azt jelenti, hogy megvizsgáljuk, hogyan termeljük meg és használjuk fel az energiát, milyen új technológiákat fejlesztünk, hogyan fűtjük és hűtjük épületeinket – ebben benne van az is, hogy milyen közlekedési eszközöket használunk, milyen termékeket vásárolunk, mit eszünk, és milyen csomagolást dobunk a szemétbe. Együtt kell működnünk, hogy megértsük a kihívásokat, és megtaláljuk a megoldásokat, hogy mindenki kivegye a részét, és senki se maradjon le. Dolgozzunk együtt bolygónk védelmében és a vágyott jövő megteremtésében!” – FRANS TIMMERMANS /az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az Európai Zöld Megállapodásért felelős biztos (2014–2019.)/

A környezetvédelem nemcsak a környezetünknek, hanem a saját egészségünknek is jót tesz. Számos környezetvédelemmel kapcsolatos ötlet és tájékoztató található az alábbi linkeken:

Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi kiadványa ide kattintva letölthető

Környezetvédelmi tippek otthonra
https://ec.europa.eu/clima/citizens/tips_hu

Környezettudatosság az irodában
https://ec.europa.eu/clima/citizens/tips/work_hu

Újrafelhasználás és újrahasznosítás
https://ec.europa.eu/clima/citizens/tips/reuse_hu

Közlekedés
https://ec.europa.eu/clima/citizens/tips/mobility_hu

Vásárlás és étkezés
https://ec.europa.eu/clima/citizens/tips/shopping_hu

Víztakarékosság
https://ec.europa.eu/clima/citizens/tips/water_hu

Éghajlatvédelmi társasjáték ide kattintva letölthető

Jó szórakozást és környezetvédelmet kívánok!

Forrás:
https://ec.europa.eu/clima/index_hu

Szent-Györgyi Albert
(1893. szeptember 16-1986.)

„Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C₆H₈O₆, vagyis 6 szénatomból, 8 hidrogénből és 6 oxigénből áll), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi — és tőle függetlenül J. Tillmans — a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták.” –olvasható a MTA Központi Fizikai Kutatóintézet honlapján a Nobel-díjas orvosról. További sorok az életéről ide kattintva olvashatóak röviden.

„Szent-Györgyi Albert szerint nem mindegy, hogy mit viszünk be a szervezetbe és mi távozik onnan. A kettő közötti folyamat az anyagcsere, amelyet az ember befolyásolhat, és ezzel erősítheti szervezete ellenálló képességét. Naponta legalább 1,5-2 liter vizet kellene inni. Szükség van antioxidáns tartalmú ételekre, egyszerűbb szavakkal sárgarépára, sütőtökre, kovászos uborkára és almára. Naponta egyszer meleg ételt kellene enni. Háromóránként pedig kevés, jól emészthető, rostos, magvas táplálékra van szüksége a szervezetnek. Hat-nyolc óra nyugodt alvás is elengedhetetlen az egészséghez, és némi testmozgás is kell. A reggeli ébredés után pedig légzőgyakorlatokat kellene csinálni, lehetőleg nyitott ablaknál vagy friss levegőn. És ami talán a legnehezebb, de a legfontosabb is a mai világban: belső béke és minél több mosoly kell ahhoz, hogy a szervezet ellenálljon a kóroknak.” – a forrást nem tudom, mert nagyon-nagyon régen olvastam valahol, kiírtam és azóta sem találom, hol is leltem rá ezekre a sorokra, de évtizedek óta kiteszem a lakás valamely szembetűnő helyére, mert szerintem nagyon jól összefoglalja az egészséges életmód lényegét.

1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette a híres felfedező nevét. Az Egyetem Szent-Györgyi Albert Emlékoldala sok-sok érdekességgel ide kattintva nézhető meg. Az oldal segít bepillantani Szent-Györgyi Albert életébe, köztük egy interaktív szabadulószoba segítségével játékos módon egy laboratóriumba is betekinthetünk.

 A Szabadulj ki Szent-Györgyi Albert laboratóriumából oldal ide kattintva közvetlenül elérhető

Legyünk büszkék nagy magyarjainkra és használjuk az örökséget!

Fodor József
(1843. július 16.- 1901.)

„A magyar közegészségtan megalkotója, a modern közegészségügy elismert tudósa, az egyetemes orvostudomány egyik jelentős alakja”- így fogalmaz róla a nevét megalapítása óta viselő magyar iskolaegészségügyi társaság a Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság. Az iskolaegészségügy mellett az iparegészségtan megalapozója, melyhez a településegészségtani vizsgálatai vezették. Kutatásai középpontjában azok az emberek voltak, „akik veszélyeztetett körülmények között dolgoztak, s rendkívül rossz körülmények között éltek” – olvashatjuk a Fodor József életéről szóló kiadványban.

A Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetének alapítója, melynek tiszteletére egy emlékszoba is található a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében, ahol többek között Fodor József higiénével, talaj, víz és a levegő szennyezettséggel foglalkozó könyvgyűjteménye is megtalálható.

Legyünk büszkék nagy magyarjainkra és használjuk az örökséget!

Az emlékszoba Dr. Forrai Judit bemutatásával az alábbi linkre kattintva megtekinthető
https://semmelweis.hu/hirek/2021/04/05/az-en-egyetemem-dr-forrai-judit-es-fodor-jozsef-emleke/
Az emlékszoba Dr. Tompa Anna bemutatásával az alábbi linkre kattintva megtekinthető
https://semmelweis.hu/hirek/2020/01/03/az-en-egyetemem-dr-tompa-anna-es-a-fodor-jozsef-emlekszoba/

Fodor József életéről szóló kiadvány ide kattintva elolvasható.

Legyünk büszkék nagy magyarjainkra és használjuk az örökséget!

Forrás:
Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság http://fjit.hu/rolunk/
Semmelweis Egyetem https://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/altalanos-informaciok/fodor-jozsef-a-magyar-kozegeszsegugy-megtetemtoje/

Semmelweis Ignác Fülöp
(1818. július 1-1865.)

„Gyakorlati megfigyeléseken és a statisztikai adatokból levont következtetéseken alapuló, korát megelőző felismerés tette Semmelweis Ignác Fülöpöt a világ egyik legismertebb magyar orvosává, az „anyák megmentőjévé”. Az általa bevezetett klórvizes kézmosással drámaian lecsökkent a gyermekágyi láz okozta halálozás.

Semmelweis korszakalkotó, a korabeli kollégák körében ellenállást kiváltó felismerése mellett a kísérleti kóroktan megalapításának is úttörője volt, és nevéhez fűződik az első hazánkban végzett petefészek-műtét, valamint a második császármetszés is. Rendszeresen publikált, emellett szívügyének tekintette a szülészet oktatását.”

Idézet: http://semmelweis.hu/az-egyetemrol/semmelweis-ignac-elettortenete/semmelweis200/

Semmelweis Ignác munkásságát saját korában nem ismerték el, hiába állította a számokat bizonyítékként maga mellé. A számok egyértelműen mutatták, hogy azokon a helyeken, ahol orvosok is segítették a szülést sokkal nagyobb számban haltak meg az anyák a gyermekágyi lázban, mint ott, ahol bábák segítették a szülést. A kórokozót nem, de a megoldást megtalálta, amikor osztályán kötelezte az ott dolgozókat, hogy klórvizes kézmosással fertőtlenítsék a kezüket. Az eredmény meg is lett, amit szintén számokkal támasztott alá. Az orvosok hiúsága azonban akkor nem tudta elfogadni, hogy ők az okozói az anyák halálának, így munkásságát folyamatosan támadták és életében nem is ismerték el annak jelentőségét. Megdöbbentő és egyben elgondolkoztató, hogy egy olyan dolgot, amit ma már természetesnek veszünk – ,hogy kezünk tisztasága mennyire fontos a fertőző betegségek elkerülése érdekében, – több, mint 100 évvel ezelőtt milyen mértékben utasítottak el. (A számok, statisztika jelentőségét, még ma sem tartják fontosnak sok helyen és nem használják fel az ott kapott eredményeket megfelelően.)

Legyünk büszkék nagy magyarjainkra és használjuk az örökséget!