Hogyan tartsunk szünetet, amikor nincs időnk vagy lehetőségünk meditálni

Minden nap meditálj 20 percet, ha nincs rá időd, akkor egy órát! – mondja egy zen közmondás. Bár a mondat elsőre értelmezhetetlennek tűnik, de pontosan megfogalmazza az egész lényegét. Sokszor azonban valóban nincs időnk, sem egy óránk, de még húsz percünk sem. Ráadásul a meditáció egy igen összetett dolog, több idő kell rá, amíg valaki megtanulja, megérzi, miről is van szó. De addig is jó lenne kihasználni az agy minél nagyobb kapacitását, a működésében rejlő lehetőségeket nagyobb mértékben. Ehhez pedig gyakran elegendő az is, ha kizökkentjük az adott munkafázisból, gondolatmenetből. Akár egy szoros határidő, akár rendszerhiba vagy esetleg magánproblémák, túlzott munkahelyi elvárások okozzák a feszültséget, ami gátolja agyunkat a hatékony munkavégzésben, egy kis szünet könnyen a segítségünkre lehet. A feszültség (szimpatikus tónusfokozódás) nagy mértékben rontja például a kreativitásunkat. Pontosabban fogalmazva, ha feszültek vagyunk, akkor az agyunk nem a hatékonysággal, kreativitással, célszerűséggel foglalkozik, hanem a „túléléssel”. Túlzott mértékű stressz esetén az „üss vagy fuss” választás áll előttünk és agyunk ehhez keresi a megoldást. Tehát, ha hatékonyak szeretnénk lenni, időben és jól elvégezni a feladatunkat, akkor ki kell zökkenteni magunkat a fokozott stressz állapotából. Munkaegészségügyi vizsgálatok alapján egy monitor jobb felső sarkában megjelenő vicces figura néhány másodperc alatt képes a szimpatikus tónusból a paraszimpatikus (nyugodt) állapotba hozni szervezetünket. A nyugodt állapot lenne a célszerű, de több okból (szoros határidő, rosszul működő rendszerek, ordibáló főnök) ez nem mindig sikerül. Egy kis szünettel azonban könnyen ki tudjuk zökkenteni agyunkat a feszült helyzetből, kevésbé hatékony gondolatmenetéből. Tehát – Minden nap meditálj 20 percet, ha nincs rá időd, akkor egy órát! – gondolatmenetén haladva, ha egy órán belül be kell fejeznünk egy munkát és már 2-3 órája feszült tempót diktálunk, akkor tartsunk szünetet!

Tartsunk szünetet! Persze nem hosszút, elég 2-4 perc is, ha nincs 10-15-20 percünk egy valódi szünetre.

A fontos, hogy agyunk is kizökkenjen. Készítsünk például egy teát, amit majd elkortyolgatunk munka közben, de a tea készítése során kapcsoljuk ki az eddigi gondolatmenetet. Koncentráljunk a teára, a bugyogó vízcseppekre, a teafű zamatára vagy a teás zacskón látható zamatos képekre, idézzünk fel kellemes pillanatokat (persze figyeljünk, nehogy leforrázzuk magunkat). Persze ez eleinte időpocsékolásnak tűnik, de ha megfigyeljük és észleljük, hogy visszatérve a munkához mennyit javul hatékonyságunk, kreativitásunk, egyre könnyebben rávesszük magunkat a szorult helyzetekben egy kis szünetre.

További ötletek a hatékony kivitelezéshez:

• ha úgy gondoljuk, mérjük az időt, hogy biztosak legyünk benne, hogy nem túl sok időt szántunk a szünetre, illetve valóban megtartottuk a minimum 2-4 perc szünetet.
• ülhetünk bambulva csak úgy vagy csukott szemmel felidézve egy kellemes élményt előző napról. Így még csak meg sem kell mozdulni, bár a mozgás is nagyon hatékonyan javítja közérzetünket.
• ugrálhatunk, végig táncolhatunk egy zeneszámot vagy tornázhatunk néhány percet. Fogyást ne várjunk ettől a mozgástól, de a keringésünk és az ízületeink is örömmel hasznosítják minden percét a mozgással töltött időnek.
• igyekezzünk légzésünket lassítani, ez közvetlenül hat a szimpatikus tónusra (szervezetünk könnyebben megnyugszik, mivel a lassabb légzés azt jelzi minden rendben van, nincs veszély).
• használhatunk egy vicces tárgyat, kedves fényképet, tréfás emlékképet is arra, hogy elmosolyodva agyunk megnyugodjon „minden oké, nincs miért aggódni”.

Ha megtanuljuk irányítani érzéseinket, akkor gondolataink már könnyebben uralhatóak. Így nemcsak hatékonyságunkat, kreativitásunkat tudjuk növelni, hanem elmaradnak a túlzott stressz okozta egészségkárosító dolgok is.

Tartsunk szünetet! Ha nem megy, akkor mégiscsak tanuljuk meg meditálni és akkor lesz időnk a szünetre!

Javasolt Forever termékek ide kattintva tekinthetőek meg.

Aktív pihenés – Őszi kirándulás

Az aktív pihenés egyik formája a kirándulás. A lényeg, hogy olyan helyre menjünk, ami leköti figyelmünket, eltereli gondolatainkat a mindennapi dolgokról, problémákról, feladatokról. Egészségügyi szempontból jobb egy természetben eltöltött nap, mint egy épített környezetben. De ha valaki fél a bogaraktól, vagy nem talált partner és egyedül nem szeret bóklászni az erdőben, akkor egy kisvárosi kirándulás, falumúzeum is éppúgy megfelel a kikapcsolódáshoz. A lényeg, hogy jól érezzük magunkat, ezzel csökken a feszültség, a szervezet készenléti állapotból nyugalmi helyzetbe kapcsol és a szabályozó rendszerek lehetőséget kapnak a normál működésre. Minél többször vagyunk túlfeszített helyzetben, terheljük magunkat, fizikailag, lelkileg, annál többször kellene ilyen élményekkel megjutalmazni magunkat. „Meditálj minden nap 20 percet. Kivéve, ha nagyon elfoglalt vagy – akkor egy órát.” –hangzik egy keleti mondásban, amit nehéz értelmezni a nyugati kultúrában, de igen hasznos az egészség szempontjából.

Az ősz kiválóan alkalmas a természetben eltöltött kirándulásra, a színek kavalkádjában szinte mindenki megtalálja a számára szépet. Az időjárás is a legkellemesebb a négy évszak közül. A nyári meleg utáni kellemes hűsítő levegő, de még a melegséget adó talaj is vonzza az embert egy-egy hosszabb útra. Az öltözködés szempontjából is kiszámíthatóbb ez az évszak és a nyári pihenés után feltöltött szervezetünk jobban bírja a terhelést hegynek menet vagy a következő faluig.

Egy másfél-két órás séta is már pihentető tud lenni, de ha tehetjük, töltsünk egy egész napot kint a természetben vagy egy őszi fesztiválon. Ez igaz azokra is, akik kertes házzal rendelkeznek, hiszen ott a ház körüli munka, vagy a mindennapok feladatai hamar kizökkentik az embert a természet adta nyugalomból. Az őszi bőség látványa önmagában megnyugtató az ember számára, hiszen nem kell aggódnia, lesz táplálék. A másik pedig, hogy a színek akár a természetben, akár egy rendezvényen töltjük az időt, kellemes, új ingerekkel látják el az agyunkat, ami megtöri a megfakult hétköznapokat. Így nemcsak a kirándulás alatt töltődünk energiával, hanem visszatérve a mindennapokhoz talán újra felfedezzük ott is mindazt, ami a bőség és szépség megnyugtató érzését adja.

Használjuk a technika adta lehetőséget. Keressünk programokat az internetet, tervezzük meg az utat túra applikációkkal, legyen alternatíva, ha az időjárás esőre hajlik, találjuk társakat a kiránduláshoz vagy csatlakozzunk egy csoporthoz, közösséghez.

Lényeg:

– olyan élményt keressünk, ahol agyunkban nem a szokásos gondolatok jönnek elő. (pl ne kapcsolódjon a munkánkhoz)

– fizikailag ne merítsük le magunkat (pl. ne akarjuk azonnal hegymászással kezdeni a túrázást)

– próbálgassuk a dolgokat, de ne erőltessünk magunkra olyan dolgokat, amit nem szeretünk, csak azért, mert ez most a divat (pl. ne akarjunk siklórepülőzni, ha tériszonyunk van)

Választásunk olyan helyre essen, ami után tényleg érezzük, hogy felfrissültünk, még ha el is fáradtunk, legyen jóleső, töltődjünk, legyünk energikusak, érezzük úgy, hogy elbírunk a világ dolgaival, de legalábbis a saját problémáinkkal, feladatainkkal. Ez az igazi aktív kikapcsolódás, kirándulás.

Mindig legyen az elsősegély csomagunkban egy kis Aloe First, ami akár horzsolás, akár csípés esetén hatékonyan ápolja a bőrt és csökkenti a tüneteket, segíti a gyógyulást. Ajánlott Forever termékek ide kattintva tekinthetők meg.

További információk az aktív kikapcsolódással kapcsolatosan az Életmód menüben ide kattintva tekinthetőek meg.

Kellemes időt és élménydús kirándulást kívánok!

Aktív pihenés a gyakorlatban

Lényege az agy és ezzel a test pihentetése. Nem egyenlő az alvással vagy a passzív pihenéssel (pl. napozás, üldögélés a kertben). Mindenkinél más tevékenység váltja ki ezt a hatást, és természetesen egy ember esetében különböző tevékenységek is kiválthatják ezt a pihentető hatást. Hogyan deríthetjük ki mi az, ami számunkra pihentető szabadidős tevékenység?

Az alábbi megfigyelések talán segíthetnek:

1.arra a tevékenységre figyelünk, amivel foglalkozunk. Például, ha könyvet olvasunk és 5 oldal elolvasása után észrevesszük, hogy nem figyelünk, akkor nem pihentető az agynak. Ha olvasás közben felrezzenünk a telefoncsengésre, mert teljesen beleéltük magunkat a történetbe, akkor az pihentető.

2.nincs bennünk feszültség. Például, aki izgul a katasztrófafilmeken és görcsben van a gyomra, hogy túléli-e a helyes főszereplő, annak nem kikapcsolódás a film nézése.

3.a tevékenység befejeztével felfrissülést érzünk. Elültettünk egy tálcányi palántát mégsem érezzük azt, hogy meg sem tudunk moccanni a fáradtságtól. Lehet 10 perc, lehet egy óra, de utána frissebbek vagyunk, mint előtte.

Az aktív kikapcsolódás lehet az egy hobbi, amikor valamit bütykölünk, függetlenül attól, hogy mások pont attól kapnának idegbajt, hogy az apró modelldarabokat összerakják. Számunkra pont az a pihentető, mert kihívás az apró darabok összeillesztése, öröm az elkészült elemek látványa, sikerélmény a következő aprócska hajómodell kihelyezése a polcra. Figyeljük a kiváltott hatást és ne foglalkozzunk azzal, hogy mi a trendi vagy másoknál mi működik. Lehet, hogy a fallabda jó az ízületnek, a keringésnek, miközben kellemes kikapcsolódás lehet, de van, aki számára a zaj, a közelítő nagy sebességű labda okozta stressz megakadályozza ennek a mozgásnak az élvezetét. Ne adjuk fel, keressük meg, mi az ami számunka pihentető.

Az agy nagyon sokat dolgozik, még akkor is, amikor nem gondoljuk. Folyamatosan el kell döntenie a hangokból, szagokból, képekből, hogy nem vagyunk bajban, nincs vészhelyzet. Fel kell dolgoznia a környezet ingereit. Ebből az állandó munkából tudjuk kizökkenteni az agyunkat és biztosítani számára a pihenőt, ami számunkra még szórakoztató is. Az aktív kikapcsolódást jelentő dolog legyen olyan, ami pont annyira leköti az agyunkat, hogy arra koncentráljuk és a többi gondolat eltűnjön, de ne legyen annyira megszokott, hogy ne is kelljen odafigyelni, mert akkor óhatatlanul is előjönnek a feszültséggel teli gondolatok.

Fontos az is, hogy rendszeresen végezzük ezt a tevékenységet. A rendszeresen végzett aktív pihenés nem engedi, hogy az agyunk túlterhelődjön a sok-sok mindennapi gondolattal (sőt hosszútávon még a teljesítményt is növelheti, de egyenlőre maradjunk az egészségvédelemnél, hiszen sok a teendőnk még ezen a téren).

A jól megválasztott kikapcsolódás többet ér szervezetünk számára, mint egy szorgalmasan, de nem megfelelő technikával végzett néhány perces meditációs gyakorlat. „Minden nap meditálj 20 percet, ha nincs időd, akkor egy órát” tartja egy zen közmondás, ennek szellemében kívánom, hogy találja meg az Ön számára megfelelő aktív pihentető tevékenységet!

Információk még az Életmód menü Aktív pihenés oldalon