III/4. Légúti fertőző betegségek járványtana I. (TBC, diftéria, pertussis, Haemophilus influenzae meningitis, skarlát, invazív meningococcus betegség, legionellózis)
Besorolás – a kórokozó elsődleges megtelepedése szerint
Terjedés módja, rizikó tényezők, kontagiozitási index, szezonalitás, specifikus és aspecifikus védekezés
Bakteriális / virális
TBC – tuberculosis, tüdőgümőkór
Világszerte elterjedt (főleg a fejlődő o-okban), magas mortalitás, a kórokozó: Mycobacterium tuberculosis – multirezisztens, M.o. rezisztencia 10% alatt
TBC surveillance (Korányi P.I.) 2015-ben 905 új eset, csökkenő tendencia
Fertőzés módja: cseppfertőzés, ritkán enterális, lappangási idő: 2-12 hét, kórforma: pulmonalis (tüdőben primer góc , tünetek: köhögés, hőemelkedés, testsúlyvesztés, haemoptoe) és extrapulmonalis (meningitis basilaris tuberculosa, csont-ízületi-izom, bőr, urogenitalis, enteralis tbc)
Fertőzés forrása: beteg ember (ritkán beteg állat), fertőzőképesség tartama: kórokozó-ürítésének teljes ideje, rizikócsoportok
Teendők a beteggel:
Bejelentendő (tüdőgondozó vagy pulmonológiai osztályos orvos jelent a Tbc Surveillance Központba)
Elkülönítés: elkülönített osztályon vagy részlegen kell ápolni (Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben, BAZ megye edelényi Koch Róbert Kórházban)
Járványügyi laboratóriumi vizsgálat kötelező: köpet, testváladékok tenyésztése
Fertőtlenítés kötelező tuberkulocid vagy sporocid hatású fertőtlenítőszerrel
Teendők a beteg környezetében:
kontaktok felkutatása, a kontaktokat soron kívül EF szűrővizsgálatban kell részesíteni,
Postexpozíciós profilaxis: Profilaktikus antituberkulotikus kezelés indokolt látens tbc esetén. 14 év alatti közeli kontaktok esetében mindenképpen indokolt a profilaktikus antituberkulotikus kezelés.
Specifikus megelőzés: BCG oltás –élő, attenuált Mycobacterium bovis törzs szülészeti intézményben, születést követő 4 héten belül
Tüdőszűrés: rizikócsoportokba tartozó személyek számára kötelező évente egy alkalommal
Diftéria
Kórokozó: Corynebacterium diphtheriae – Gram-pozitív, exotoxint termelő bakt.
Magyarországon évtizedek óta nem fordult elő, de jelentős jv-ok Oroszország, Ukrajna területén – oltási fegyelem lazulása miatt
Fertőzőforrás: a beteg ember, a rekonvaleszcens és a tünetmentes hordozó (a lakosság 0,5–1%-a). kontagiozitási index 20%
Cseppfertőzéssel, ritkábban közvetlen kontaktussal, légúti váladékkal szennyezett tárgyak, tej közvetítésével terjed. Lappangási idő 2–10, általában 2–5 nap
Fertőzőképesség tartama: amíg a kórokozó a váladékokkal ürül (2-4 hét)
Terápia nélkül a letalitás 15-20%
A légutak nyálkahártyáján szaporodik, toxint termel – lokális gyulladás, necrosis álhártyaképződéssel. Véráramba jutó toxin – szívizom, máj, vese, mellékvese, idegrendszer károsodása
A baktériumok lokalizációjának helyének megfelelően: – gége-, mandula-, garat-, bőrdiphteria
Teendők a beteggel:
Sürgősséggel jelentendő, elkülönítés: infektológiai osztályon
Mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: kötelező – bakteriológiai és toxinkimutatás
Fertőtlenítés: folyamatos fertőtlenítés szükséges
Teendők a beteg környezetében
Kontaktuskutatás: megbetegedés kezdete előtti hét napban érintkezett, szoros kontaktusba került személyeket fel kell kutatni, az utolsó érintkezéstől számított 7 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni
Postexpozíciós profilaxis: a járványügyi megfigyelés alá vett személyeket 7 napos antibiotikum-prevencióban kell részesíteni
Pertussis
Kórokozó: Bordetella pertussis, Magyarországon évente 10- 20 eset, 2016: 5 eset
Fertőzőforrás: a beteg, kontagiozitási index 60–80%, lappangási idő 5–21, általában 7–10 nap
Fertőzőképesség: hurutos szakban a legfertőzőbb, paroxizmusos szakban fokozatosan csökken
Minimális invazivitású, mucosalis kórokozó, adhezineket, toxinokat termel (pertussis toxin, adenil cikláz, dermonekrotikus toxin, tracheális citotoxin)
Három, egyenként 2-3 hétig tartó stádium
Catarrhalis fázis: hurutos tünetek
Paroxizmusos fázis: rohamokban jelentkező, kínzó görcsös köhögési rohamok, a hangos, húzó belégzés
Konvaleszcens fázis: lassan lezajló felépülési időszak
Szövődmények (főleg csecsemő- és fiatal kisdedkorban) otitis media, pneumonia, subarachnoidealis vérzés
Teendők a beteggel:
Bejelentendő, elkülönítés: kötelező
Mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: kötelező
Fertőtlenítés: folyamatos fertőtlenítés szükséges
Teendők a beteg környezetében
Kontaktuskutatás: kötelező, a beteggel érintkezett 6 éven aluli gyermekeket 14 napi időre járványügyi megfigyelés alá kell helyezni
Posztexpozíciós profilaxis: AB
Spec. megelőzés: védőoltás 1954 óta kötelező, a diftériával és a szamárköhögéssel kombinálva (DTP, „Di-Per-Te”), 2006 óta acelluláris vakcina: diftéria-acelluláris pertussis-tetanusz (DTPa) – alapimmunizálás betöltött 2, 3, 4 hónapos, első emlékeztető 18 hónapos korban, majd 6 és 11 éves korban
Haemophilus influenzae meningitis
Haemophilus influenzae normál állapotban is megtalálgató a torokflórában, kimutatható a hörgőkben. Betegséget főleg időseknél, dohányosoknál okoz visszatérő hörghurutot, elhúzódó, krónikus bronchitist. A krónikus bronchitisek 30-40%-ért ez a kórokozó a felelős. Gyerekeknél, különösen 0-5 éveseknél a garatflórából átjutva a véregygáton, meningitist okoz. M.o-on 1999-ben vezették be ellene a védőoltást. A gyermekek átoltottsága 98% feletti, ezért a megbetegedés igen ritka, oltatlanok, krónikus alapbetegségben, immunhiányban szenvedők esetében alakul ki.
Tünetek: fáradékonyság, gyengeség, köhögés, láz, hidegrázás, tüdőgyulladás, elesettség, gennyes köpet, tartós gyulladás, hörgőtágulat
Terjedési mód: cseppfertőzés útján terjed emberről emberre, az orr- és torokváladékban hetekig, akár hónapokig is jelen lehet tünetmentesen. A Haemophilus jelenléte tenyésztéssel igazolható vérből, köpetből, liquorból.
Tünetek: az érintett szervtől függ. Ismételt hörghurutot, elhúzódó, krónikus bronchitist, több hónapon át fennálló köhögést, majd hörgőtágulatot okozhat. (idős kor, dohányzás rizikótényező). Okozhat agyhártyagyulladást (láz, tarkókötöttség, tudatzavar, egyéb meningeális jel), tüdőgyulladást, sepsist, endocarditist (műbillentyű fokozott kockázatot jelent).
Szövődményei: epilepszia, maradandó tünetek, szívbillentyű károsodás
Védőoltással megelőzhető. A csecsemők oltásán túl, felnőttek esetében beadása különösen immunhiányos, léphiányos, COPD-s, műbillentyűs, limfómás és daganatos betegeknek ajánlott.
Teendők a beteggel
Bejelentendő, elkülönítés: kórházban (fertőző osztályon)
Mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat kötelező (liquor, vér)
Folyamatos fertőtlenítés szükséges. Elsősorban az orr-, torokváladékot és az ezzel szennyezett anyagokat kell fertőtleníteni.
Teendők a beteg környezetében
Kontaktkutatás: annak eldöntésére, hogy kit szükséges posztexpozíciós profilaxisban részesíteni. A beteg környezetében élő, 6 éven aluli gyermekeket 4 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
Postexpozíciós profilaxis: a 6 évesnél fiatalabb gyermekeket ellátó/gondozó intézményekben mindenki számára – kivéve a védőoltott gyermekeket – ajánlott 4 napon át az antibiotikum (rifampicin naponta 1 alkalommal 20 mg/ttkg) prevenció. Amennyiben a beteg családjában a betegen kívül is van 6 éven aluli fogékony kisgyermek, abban az esetben mindenki számára (a felnőtteknek is) ajánlott a fenti módon az antibiotikus prevenció.
Skarlát, vörheny
Kórokozó: A-csoportú Streptococcus pyogenes erythrogen toxint termelő törzse
Párezres nagyságrendben bejelentett 2016-ban: 4776 eset
Szezonalitás jellemzően október-novemberben
Morbiditása a 3–5 éves korcsoportban a legmagasabb
Fertőző forrás a beteg ember, a tünetmentes kórokozó-hordozó (a lakosság körében általában 5–10%, járványos időszakban 20–30%). A beteg már a lappangási időben fertőz.
Terjedés: cseppfertőzés, közvetlen érintkezés, ritkábban légúti váladékkal szennyezett tárgyak
Kontagiozitási index: 35-40%, a lappangási idő 1–8, általában 4–5 nap
Tünetek: prodromális időszak: láz, torokfájás, nyelési nehezítettség
Lágy szájpadon: petechiák, nyálkahártya-hyperaemia: skarlátenanthema
Tonsillák: duzzadt, lobos, gennycsapok
Állkapocsszögletben nagyobb, érzékeny nycs
Nyelv fehér lepedékes, majd vörös málnanyelv
Bőrtünetek- skarlátos exanthemák: hajlatok, törzs, végtagok, gombostűfejnyi, piros foltok, arcon lázrózsa, perioralis sápadtság
4-5. naptól kezdődően 4-5 hétig az arcon, nyakon és törzsön apró lemezes, a tenyéren és talpon pedig nagylemezes hámlás
Szövődmény: tonsillaris tályog, parapharyngealis tályog, otitis media, mediastinitis, sepsis
Utóbetegségek: rheumás láz, poststreptococcalis GN
Teendők a beteggel:
Bejelentendő, elkülönítés: otthon vagy kórházban (fertőző osztályon), 6 napig
Mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: nem szükséges, dg. tü-ek alapján
Fertőtlenítés: folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges
Teendők a beteg környezetében
Kontaktuskutatás: nem szükséges, de a beteggel érintkezett személyek prevenciója 3 napig orálisan penicllin. Megelőzés: általános higéniás szabályok betartása, védőoltás nincs
Invazív meningococcus betegség – meningitis epidemica
Kórokozó: Neisseria meningitidis, az A szerocsoport jelentősebb, a C kisebb járványokat okoz. M.o-on a sporadikus eseteket okozó B a legelterjedtebb, de igazoltak W-135, X, Y és Z szerocsoportokat is. 2016-ban 49 eset (letalitás 20%)
Elsősorban az 1 év alatti korosztály érintett
Fertőzőforrás: a beteg, a rekonvaleszcens és a tünetmentes hordozó (lakosság 2-3 % tünetmentes hordozó)
Fertőzés módja: cseppfertőzés, ritkán közvetlen érintkezés útján
kontagiozitási index: 0,1%, lappangási idő 2–10, általában 3–4 nap
Fertőzőképesség: amíg a kórokozó a orr-, torokváladékkal ürül (antibiotikum terápia kezdését követő 24 óráig)
Letalitás: korán alkalmazott AB terápia esetén 15–20%, anélkül 70%
Tünetek: láz, fejfájás, tudatzavar, tarkókötöttség, meningeális izgalmi és neurológiai tünetek,
Bőrjelenségek: nyomásra el nem tűnő bőrvérzések, szövődmény: Waterhouse–Friderichsen-szindróma (acut mellékvese bevérzés)
Teendők a beteggel:
Sürgősséggel jelentendő
Elkülönítés: kórházban a cseppfertőzés izoláció szabályait figyelembe
Mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: kötelező – liquor- és vérmintából tenyésztés
Fertőtlenítés: folyamatos fertőtlenítés szükséges
Teendők a beteg környezetében
Kontaktkutatás: Kötelező (annak eldöntése érdekében, hogy kit szükséges posztexpozíciós profilaxisban részesíteni)
Járványügyi megfigyelés: a beteg közvetlen környezetében élőket 8 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
Postexpozíciós profilaxis: zárt közösségekben, igen szoros kontaktus esetén a betegek környezetében élőket antibiotikum profilaxisban kell részesíteni
Spec. megelőzés: konjugált és a rekombináns konjugált oltóanyagok meningococcus C és ACW135Y szerotípusok ellen, Meningococcus B vakcina (rekombináns) – Bexsero
Alapimmunizálás: 2 dózis, 3-5 évvel később emlékeztető oltás
Oltás ajánlott: csecsemőknek, zárt közösségekben élő gyermekek és fiatal felnőttek, új közösségbe kerülő 14-25 év közötti fiatalok, rizikócsoportba tartozók számára, endémiás területre utazóknak
Legionellózis
- július, Philadelphia, Pennsylvania, légiós veterán gyűlés után 130 résztvevő került kórházba, 25-en meghaltak. Legionella izolálása a hotel légkondiconáló rendszeréből
Kórokozó: ubiquiter Legionella fajok (leggyakoribb a L. pneumophila)
Világszerte előfordul, a lakosság átfertőzöttsége 1-16 %, főleg 45 é felett, férfialnál gyakoribb, rossz immunstátuszú személyek veszélyeztetettek (krónikus alapbetegség, immunhiányos állapotok)
M.o: 2016: 66 eset, aluljelentett
Fertőzés módja: a Legionellákat tartalmazó aeroszol belégzésével (zuhany, szökőkutak, fürdőmedencék, hűtőtornyok, párásítók, stb.
A Legionella fertőzés klinikai megjelenési formái
Pontiac-láz: 1-2 napos lappangási idő után enyhe lefolyású, influenzaszerű megbetegedés, mely spontán gyógyul
Legionellosis: 5-6 napos lappangási időt követően, atípusos tüdőgyulladás
Teendők a beteggel:
Bejelentendő, az utazással összefüggő legionárius megbetegedés sürgősséggel is jelentendő
Elkülönítés: nem szükséges
Mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: kötelező; szerológia (vér), antigénkimutatás (vizelet)
tenyésztésre légúti vizsgálati anyag
Fertőtlenítés: folyamatos fertőtlenítés szükséges
Teendők a beteg környezetében
Kontaktuskutatás: nem szükséges, de a terjesztő közeg felderítése igen
Lásd: OEK által kiadott módszertani levél a legionárius betegségről és megelőzéséről
Megelőzés: a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI.6.) EMMI rendelet
– kockázatot jelentő létesítményekben rendszeres monitoring (pl. egészségügyi és szociális létesítmények, kereskedelmi szálláshelyek használati melegvíz rendszereiben, közfürdőkben, légkezelő rendszerek és nedves hűtőtornyok esetében)
Összeállította: Dr. Fehér Ágnes