Campylobacter esetén járványügyi teendők
1. Kórokozó:
A Campylobacter genusba 19 species, illetve subspecies tartozik. Humán klinikai jelentősége főként a C. jejuni és a C. coli törzseknek van.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset
–
Valószínűsíthető eset
Teljesülnek a klinikai és epidemiológiai kritériumok.
Megerősített eset
Teljesülnek a klinikai és laboratóriumi kritériumok.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium
Az alábbi három tünet legalább egyike:
– hasmenés (többnyire vizes, néha véres),
– hasi fájdalom (gyakran köldöktáji),
– láz.
Epidemiológiai kritérium
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
– szennyezett élelmiszer, víz fogyasztása,
– szennyezett élelmiszer kezelése (ételkészítés),
– állatról emberre való terjedés (pl. kontaktus házi kedvencekkel),
– emberről emberre való terjedés,
– környezeti expozíció,
– közös expozíció.
Laboratóriumi kritérium
Campylobacter spp. izolálása és azonosítása székletből vagy vérből.
Lehetőség szerint el kell végezni a Campylobacter spp. tipizálását.
2.2. Elkülönítés:
Kötelező, a beteg otthonában, tartózkodási helyén elkülönítendő.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető a Campylobacter spp. izolálása székletből vagy vérből.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járvány gyanúja esetén az addig nem vizsgált betegeknek már az első diagnosztikus vizsgálatát is a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumban kell végezni, ugyanitt történik a Campylobacter spp. azonosítása.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
A klinikai gyógyulást követően székletbakteriológiai felszabadító vizsgálatot kizárólag azon személyeknél kell elvégezni, akik 0-3 éves gyermekek közösségébe járnak, vagy akik anyatejet adnak. Az ilyen személyek a közösség, intézmény látogatását, illetve tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a gyógyulás (szükség esetén az antibiotikus kezelés) után két nap múlva elkezdett, két egymást követő napon levett egy-egy székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredménnyel jár. Ha ezen vizsgálatok során bármelyik (vagy mindkét) minta pozitív eredményt ad, a közösség, intézmény látogatását, illetve tevékenységüket akkor folytathatják, ha székletbakteriológiai vizsgálatuk egy alkalommal negatív eredményt ad.
2.4. Fertőtlenítés:
A beteg, illetve a betegségre gyanús személy környezetében folyamatos fertőtlenítést kell végezni.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Szennyezett élelmiszer vagy víz által történő terjedés gyanúja esetén kötelező, az azonos, feltételezhetően a kórokozót terjesztő ételt fogyasztók (10-nél több személy esetén 20%-uk, de legalább 10 fő) szűrővizsgálatát el kell végezni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteg családi vagy intézeti környezetében élő személyeket az utolsó érintkezéstől számított 5 napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A beteg családi környezetében élő 0-3 éves gyermekeket, illetve az anyatejet adókat megfigyelésük időtartamára el kell tiltani a közösség látogatásától, illetve anyatejet adó tevékenységüktől, amíg egy székletmintájuk bakteriológiai vizsgálata negatív eredménnyel jár.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Kötelező.
Forrás:18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
