Skarlát – vörheny esetén járványügyi teendők
1.Kórokozó:
Az A-csoportú Streptococcus pyogenes erythrogen toxint termelő törzse.
2.Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset
Minden olyan személy, akinél fennállnak a klinikai feltételek.
Valószínűsíthető eset
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
Megerősített eset
–
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium
Tonsillitis follicularis és a következők közül legalább az egyik:
– „málnanyelv”,
– pontozott enanthema: kicsi, tűszúrásnyi, élénkvörös; a száj körüli terület azonban halvány marad,
– a bőr hámló gyógyulása
vagy
– sebskarlát (a kiütés a seb környékén keletkezik, és onnan terjed a többi testrészre).
Epidemiológiai kritérium
Az alábbi két epidemiológiai kapcsolat legalább egyike:
– közös forrással való érintkezés,
– emberről emberre való terjedés.
Laboratóriumi kritérium
–
2.2. Elkülönítés:
A beteget otthonában vagy kórházban (fertőző osztályon) kell elkülöníteni 6 napig.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Általában nem szükséges.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Nem szükséges.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Nem szükséges.
2.4. Fertőtlenítés:
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3.Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
Nem szükséges.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
Nem szükséges.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Nem szükséges.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Nem szükséges.
Forrás:18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről