1

Stressz csökkentés helyzetelemzéssel

Stressz csökkentése helyzetelemzéssel

Alapja a káoszelméletem, miszerint a stressz tüneteinek enyhítése helyett, használjuk fel a stresszt a helyzetek megoldásához.

Megfigyeléseim szerint, ha túl soknak érezzük a körülöttünk lévő idegesítő dolgot, ha tiszta káosznak érezzük az életünket, akkor a meglévő egyensúly már nem tartható fenn és az állandó stressz valójában a változás szükségességét jelzi. Figyeljünk a jelekre és tanuljunk a helyzetek kezeléséből, hívjuk akár hibáknak (bárkié is), akár stresszes környezetnek azokat és induljunk el egy fejlődés útján, ahol nem szenvedjük, hanem használjuk a stresszt.

A stressz valójában egy reakció a megváltozott helyzetre. Ezek alapján annyit kell tennünk, hogy áttekintjük, hogyan szoktunk reagálni a változó helyzetekre. Ez nem könnyű, mert gyakran elfelejtjük, mit miért tettünk, megváltoznak az érzéseink és mi magunk sem értjük a régebbi döntéseinket. Ebben segíthet a dokumentáció bármilyen formája, a naplóvezetéstől a fényképekig bármi. Ha ez nincs, akkor az érzések és a tények összessége segíthet, csak próbáljuk meg külső szemlélőként nézni az életünket. Mintha egy barát, rokon mesélné és szeretnénk tanácsot adni. Ehhez elő kell venni egy tollat vagy ceruzát és az emlékeinket. Több módszer is segíthet rájönni, hogyan alkalmazkodjunk az adott helyzetekhez.

– írjuk le évek szerint, hogy mi volt a legnagyobb stresszhelyzet abban az évben és hogyan sikerült megoldanunk vagy mi volt rá reakciónk. Ha legalább 5 év tapasztalata megvan, akkor átnézhetjük, hogy milyen tulajdonságaink segítenek ahhoz, hogy jó döntéseket, változtatásokat hozzunk és azt vegyük elő most is.

-készítsünk havi bontást a nehézségekről és lehet kiderül, hogy vannak az évnek nehezebb időszakai. Ha ezzel tisztában vagyunk, akkor erre ügyesen felkészülhetünk, mind lelkileg, mind testileg (pihenés, relax, C, B vitaminok, antioxidánsok).

-írjuk össze, milyen szituációk, helyzetek idegesítenek a legjobban, majd készítsünk statisztikát, hogy melyik helyzet fordul elő leggyakrabban. Ebből a helyzetből kiindulva megnézhetjük, kielemezhetjük, átbeszélhetjük családtaggal, baráttal, mit gondol erről a helyzetről és lesz külső információnk a változtatáshoz.

 -készíthetünk listát évek és dátumok nélkül is, csak felsorolva, ami eszünkbe jut, hogy milyen sérelmek, problémák, krízishelyzetek voltak az életünkben. Mikor kész a lista, tegyük sorrendbe, az 1. legyen a legnagyobb, legnehezebb probléma, majd 2-3. sorban utána a többi számot is írjuk a sorok elé. Ezek után a sorrendnek megfelelően írjuk le ismét a stresszes helyzeteket és nézzük meg valóban így jó-e a sorrend. Változtassunk, ha kell. A végén nézzük meg, mi az, ami leginkább zavaró a lista elején (első 5 vagy 10 dolog), ezekkel dolgozzunk, foglalkozzunk, míg a lista végén lévőket próbáljuk meg elengedni, bízva abban, ha a többit megoldjuk, ez is változni fog. (Ami valóban így lesz!)

Nézzen az oldalon további technikákat, ötleteket, ha nem talál olyat, ami segített, akkor kérjen egyéni segítséget, tanácsot tőlem.

A stressz az „élet sója”, tanulja meg jól használni!




Tápláltsági állapot megállapítása

A tápláltsági állapot vizsgálómódszerei

A tápláltsági állapot vizsgálatához a felnőttek és a gyermekek esetében más módszerek és mutatók használhatóak.

A. Felnőttkorban

1.BMI vagy testtömeg index (body mass index) = testtömeg (kilogrammban mérve) elosztva a testmagasság négyzetével (méterben mérve) = kg/m2
A felnőttkori alultápláltság, túlsúly és elhízás nemzetközi osztályozása a BMI alapján. (WHO, 1997.)

18,49 alatt alultáplált
18,5 – 24,99 normális testsúly
25 – 29,99 túlsúlyos
30 – 34,99 I. fokú elhízás
35 – 39,99 II. fokú elhízás
40 felett III. fokú (súlyos) elhízás

BMI táblázat ide kattintva megtekinthető, letölthető.

2.Derékkörfogat (vagy haskörfogatnak is nevezik)
A derékkörfogat mérése abban az esetben hasznos, ha a BMI alapján a normál vagy túlsúlyos tartományba esik a kapott érték, mivel betegséget (keringési, anyagcsere) vagy arra való hajlamot jelezhet a derékkörfogatban mért nagyobb érték. Az alsó bordaív és a felső-mellső csípőtövis távolsága közepén, tehát nem a köldök magasságában mérjük, hanem kb. 2-3 cm-rel a köldök fölött.
Az elhízással kapcsolatos betegségeknek fokozott a kockázata, ha a mért érték nagyobb, mint
férfiak: > 102 cm
nők: > 88 cm

B. Gyermekkorban

Percentilis táblák vagy görbék
BMI határértékek

Percentilis görbék, táblázatok: A testsúly szempontjából reprezentatív populáció nagyszámú egyedének egyéni mérési adatai alapján készülnek. A percentilis ábrákon feltüntetett értékek megmutatják, hogy az adott életkorú csecsemők vagy gyermekek hány százalékának kisebb, illetve hány százalékának nagyobb a mérete a vizsgált csecsemő vagy gyermek értékétől. További információk olvashatóak és a születéstől 2 és 7 éves korig percentilis táblázatok, valamint a testtömeg-index (BMI) referencia-percentilisei 6–18 éves korig táblázatok ide kattintva letölthetők.

Testzsír-százalék (felnőtt, gyermek)

1.Caliper mérőeszközzel: triceps bőrredő (mm) biceps bőrredő (mm) subscapularis bőrredő (mm) suprailiacalis bőrredő (mm)
2.Elektromos ellenállás alapján mérő műszerek, mérlegek, fontos, hogy ugyanolyan típusú testösszetétel mérő műszeren mért értékeket hasonlítsunk össze.

Forrás:
Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat referenciaértékei alapján; Joubert K., Darvay S., Ágfalvi R., KSH Népességtudományi Kutatóintézet
https://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/files/2017/04/1617_II_AOKgy_09_Taplalkozas_2.pdf
https://demografia.hu/hu/letoltes/kutatasok/Gyermeknovekedes-vizsgalatok-teljes-anyag.pdf