Éghajlatvédelem

„Az éghajlatváltozás mindannyiunkat érint, és mindenki tehet valamit éghajlatunk, egészségünk és jóllétünk érdekében. Társadalmunk éghajlatbarátabbá tétele azt jelenti, hogy megvizsgáljuk, hogyan termeljük meg és használjuk fel az energiát, milyen új technológiákat fejlesztünk, hogyan fűtjük és hűtjük épületeinket – ebben benne van az is, hogy milyen közlekedési eszközöket használunk, milyen termékeket vásárolunk, mit eszünk, és milyen csomagolást dobunk a szemétbe. Együtt kell működnünk, hogy megértsük a kihívásokat, és megtaláljuk a megoldásokat, hogy mindenki kivegye a részét, és senki se maradjon le. Dolgozzunk együtt bolygónk védelmében és a vágyott jövő megteremtésében!” – FRANS TIMMERMANS /az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az Európai Zöld Megállapodásért felelős biztos (2014–2019.)/

A környezetvédelem nemcsak a környezetünknek, hanem a saját egészségünknek is jót tesz. Számos környezetvédelemmel kapcsolatos ötlet és tájékoztató található az alábbi linkeken:

Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi kiadványa ide kattintva letölthető

Környezetvédelmi tippek otthonra
https://ec.europa.eu/clima/citizens/tips_hu

Környezettudatosság az irodában
https://ec.europa.eu/clima/citizens/tips/work_hu

Újrafelhasználás és újrahasznosítás
https://ec.europa.eu/clima/citizens/tips/reuse_hu

Közlekedés
https://ec.europa.eu/clima/citizens/tips/mobility_hu

Vásárlás és étkezés
https://ec.europa.eu/clima/citizens/tips/shopping_hu

Víztakarékosság
https://ec.europa.eu/clima/citizens/tips/water_hu

Éghajlatvédelmi társasjáték ide kattintva letölthető

Jó szórakozást és környezetvédelmet kívánok!

Forrás:
https://ec.europa.eu/clima/index_hu

Műanyagok jelölése

A műanyagok vegyipari módszerekkel előállított, óriás molekulájú szerves anyagok. Sokféle összetételűek lehetnek, melyek külsőleg nem megkülönböztethetőek, ezért egyedi azonosításukra jelöléseket alkalmaznak. A jelölések elsősorban az újrahasznosítást segítik.

Az önmagába visszatérő (háromszög vagy kör alakú) nyíl azt jelenti, hogy a felhasznált műanyag újrahasznosítható.

A háromszögbe írt számok a műanyagok típusát jelölik:

1 = PET (polietilén-tereftalát)

2 = PE-HD (HDPE) nagysűrűségű polietilén

3 = PVC (polivinil-klorid)

4 = PE-LD (LDPE) kis sűrűségű polietilén

5 = PP (polipropilén)

6 = PS (polisztirol)

7 = egyéb vagy kevert műanyag (PBT, PC stb.)

Az EU-s és a magyar szabályozások védik egészségünket, a gyártás során fel kell tüntetni, ha különös aggodalomra okot adó anyagot tartalmaz a termék. Így, ha a műanyag termékeket a felhasználásuknak megfelelően használjuk, akkor nem kell aggódnunk. Használjunk minél kevesebb műanyagot és ha lehet ne melegítsünk ételt pl. fagylaltos dobozban. Műanyag edényben csak akkor melegítsünk ételt, ha az azzal a céllal készült, és ezt rá is írják! Keressük a CE jelzést a műanyag játékokon, és a ftalát free, BPA mentes jelzést a műanyagkulacsokon. Meleg italt csak abban tároljuk, ami arra alkalmas műanyagból készült.

Forrás:
https://www.feol.hu/hirek/mit-jelentenek-a-rejtelyes-szamok-a-muanyag-dobozokon-a-fehervari-vegyesz-anyuka-elarulja-s-azt-is-miben-melegithetunk-etelt-1789452/http://www.humusz.hu/kukabuvar/archivum/1996/osz/muanyagok-jelolese
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Elelmiszer_kemia/ch12s04.html

Szent-Györgyi Albert
(1893. szeptember 16-1986.)

„Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C₆H₈O₆, vagyis 6 szénatomból, 8 hidrogénből és 6 oxigénből áll), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi — és tőle függetlenül J. Tillmans — a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták.” –olvasható a MTA Központi Fizikai Kutatóintézet honlapján a Nobel-díjas orvosról. További sorok az életéről ide kattintva olvashatóak röviden.

„Szent-Györgyi Albert szerint nem mindegy, hogy mit viszünk be a szervezetbe és mi távozik onnan. A kettő közötti folyamat az anyagcsere, amelyet az ember befolyásolhat, és ezzel erősítheti szervezete ellenálló képességét. Naponta legalább 1,5-2 liter vizet kellene inni. Szükség van antioxidáns tartalmú ételekre, egyszerűbb szavakkal sárgarépára, sütőtökre, kovászos uborkára és almára. Naponta egyszer meleg ételt kellene enni. Háromóránként pedig kevés, jól emészthető, rostos, magvas táplálékra van szüksége a szervezetnek. Hat-nyolc óra nyugodt alvás is elengedhetetlen az egészséghez, és némi testmozgás is kell. A reggeli ébredés után pedig légzőgyakorlatokat kellene csinálni, lehetőleg nyitott ablaknál vagy friss levegőn. És ami talán a legnehezebb, de a legfontosabb is a mai világban: belső béke és minél több mosoly kell ahhoz, hogy a szervezet ellenálljon a kóroknak.” – a forrást nem tudom, mert nagyon-nagyon régen olvastam valahol, kiírtam és azóta sem találom, hol is leltem rá ezekre a sorokra, de évtizedek óta kiteszem a lakás valamely szembetűnő helyére, mert szerintem nagyon jól összefoglalja az egészséges életmód lényegét.

1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette a híres felfedező nevét. Az Egyetem Szent-Györgyi Albert Emlékoldala sok-sok érdekességgel ide kattintva nézhető meg. Az oldal segít bepillantani Szent-Györgyi Albert életébe, köztük egy interaktív szabadulószoba segítségével játékos módon egy laboratóriumba is betekinthetünk.

 A Szabadulj ki Szent-Györgyi Albert laboratóriumából oldal ide kattintva közvetlenül elérhető

Legyünk büszkék nagy magyarjainkra és használjuk az örökséget!