Fodor József
(1843. július 16.- 1901.)

„A magyar közegészségtan megalkotója, a modern közegészségügy elismert tudósa, az egyetemes orvostudomány egyik jelentős alakja”- így fogalmaz róla a nevét megalapítása óta viselő magyar iskolaegészségügyi társaság a Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság. Az iskolaegészségügy mellett az iparegészségtan megalapozója, melyhez a településegészségtani vizsgálatai vezették. Kutatásai középpontjában azok az emberek voltak, „akik veszélyeztetett körülmények között dolgoztak, s rendkívül rossz körülmények között éltek” – olvashatjuk a Fodor József életéről szóló kiadványban.

A Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetének alapítója, melynek tiszteletére egy emlékszoba is található a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében, ahol többek között Fodor József higiénével, talaj, víz és a levegő szennyezettséggel foglalkozó könyvgyűjteménye is megtalálható.

Legyünk büszkék nagy magyarjainkra és használjuk az örökséget!

Az emlékszoba Dr. Forrai Judit bemutatásával az alábbi linkre kattintva megtekinthető
https://semmelweis.hu/hirek/2021/04/05/az-en-egyetemem-dr-forrai-judit-es-fodor-jozsef-emleke/
Az emlékszoba Dr. Tompa Anna bemutatásával az alábbi linkre kattintva megtekinthető
https://semmelweis.hu/hirek/2020/01/03/az-en-egyetemem-dr-tompa-anna-es-a-fodor-jozsef-emlekszoba/

Fodor József életéről szóló kiadvány ide kattintva elolvasható.

Legyünk büszkék nagy magyarjainkra és használjuk az örökséget!

Forrás:
Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság http://fjit.hu/rolunk/
Semmelweis Egyetem https://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/altalanos-informaciok/fodor-jozsef-a-magyar-kozegeszsegugy-megtetemtoje/

RASFF

A RASFF rendszer is egy azon rendszerek közül, amelyek során a háttérben számos ember dolgozik azért, hogy megvédjenek minket a számunkra veszélyes dolgoktól.
RASFF = Rapid Alert System for Food and Feed = Európai Unió Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszere: élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszer
A rendszer működtetésében valamennyi EU tagállam mellett részt vesznek az Európai Bizottság, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), továbbá Liechtenstein, Norvégia és Svájc élelmiszerbiztonsági hatóságai. Amennyiben a hálózat valamely tagja élelmiszerekben, takarmányokban vagy az élelmiszerekkel érintkező anyagokban az emberi egészséget veszélyeztető, közvetlen vagy közvetett kockázatról szerez tudomást, az bekerül a rendszerbe és elindul egy riasztás. Így a többi országban is értesülnek a veszélyes termékekről és megnézhetik, hogy forgalomba került-e, ha igen megtilthatják a forgalmazását, a behozatalát és visszahívhatják a termékeket.

A Magyarországon visszahívott termékeket az alábbi linken lehet nyomon követni:
https://portal.nebih.gov.hu/termekvisszahivas
További információk a RASFF rendszerről ide kattintva tekinthetőek meg:
https://portal.nebih.gov.hu/rasff
https://ec.europa.eu/food/food/rasff-food-and-feed-safety-alerts/rasff-portal_en

Forrás:
https://portal.nebih.gov.hu/rasff
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Megelozo_orvostan_nepegeszsegtan/ch10s06.html

Semmelweis Ignác Fülöp
(1818. július 1-1865.)

„Gyakorlati megfigyeléseken és a statisztikai adatokból levont következtetéseken alapuló, korát megelőző felismerés tette Semmelweis Ignác Fülöpöt a világ egyik legismertebb magyar orvosává, az „anyák megmentőjévé”. Az általa bevezetett klórvizes kézmosással drámaian lecsökkent a gyermekágyi láz okozta halálozás.

Semmelweis korszakalkotó, a korabeli kollégák körében ellenállást kiváltó felismerése mellett a kísérleti kóroktan megalapításának is úttörője volt, és nevéhez fűződik az első hazánkban végzett petefészek-műtét, valamint a második császármetszés is. Rendszeresen publikált, emellett szívügyének tekintette a szülészet oktatását.”

Idézet: http://semmelweis.hu/az-egyetemrol/semmelweis-ignac-elettortenete/semmelweis200/

Semmelweis Ignác munkásságát saját korában nem ismerték el, hiába állította a számokat bizonyítékként maga mellé. A számok egyértelműen mutatták, hogy azokon a helyeken, ahol orvosok is segítették a szülést sokkal nagyobb számban haltak meg az anyák a gyermekágyi lázban, mint ott, ahol bábák segítették a szülést. A kórokozót nem, de a megoldást megtalálta, amikor osztályán kötelezte az ott dolgozókat, hogy klórvizes kézmosással fertőtlenítsék a kezüket. Az eredmény meg is lett, amit szintén számokkal támasztott alá. Az orvosok hiúsága azonban akkor nem tudta elfogadni, hogy ők az okozói az anyák halálának, így munkásságát folyamatosan támadták és életében nem is ismerték el annak jelentőségét. Megdöbbentő és egyben elgondolkoztató, hogy egy olyan dolgot, amit ma már természetesnek veszünk – ,hogy kezünk tisztasága mennyire fontos a fertőző betegségek elkerülése érdekében, – több, mint 100 évvel ezelőtt milyen mértékben utasítottak el. (A számok, statisztika jelentőségét, még ma sem tartják fontosnak sok helyen és nem használják fel az ott kapott eredményeket megfelelően.)

Legyünk büszkék nagy magyarjainkra és használjuk az örökséget!