A gyermekek testi fejlődésének mércéje a percentilis táblázat

A percentilis táblázatok segítségével a gyermekorvos, iskolaorvos, védőnő és egyéb szakember hasznos információhoz juthat a gyermek fejlődésével kapcsolatban. A percentilis táblázatokat hasznosak, de fontos, hogy megfelelően használjuk, ezért elsősorban kérjük szakember segítségét a táblázat értelmezéséhez gyermekünk fejlődésével kapcsolatban.

A fejlődés követéséhez értelemszerűen a gyermek nemének, életkorának megfelelő táblázatot kell használni és SOHA nem szabad következtetést levonni egyetlen adatból, értékből. A percentilis táblázat lényege a fejlődés követése egészséges gyermekeknél, vagyis több adat esetében lehet csak megállapításokat tenni. Ha lehet, a gyermek születésétől kezdve legyenek feltüntetve az adatokat. Az optimális az, ha az értékek a 10 és 90 percentilis közötti sávokban helyezkednek el.

Amennyiben ez alatt vagy feletti értékek vannak, akkor szükséges vizsgálat, esetleg kivizsgálás, hogy nincs-e valamilyen betegség. Amennyiben az kizárásra került, akkor csak kövessük tovább az értékeket, valószínűleg genetikailag az átlagnál nagyobb vagy kisebb gyermekünk. Amennyiben a gyermek adatai a táblázat párhuzamos ívelt sávjaiban (mint egy autópályán egy útvonalon) haladnak, akkor önmagának megfelelően fejlődik. Így követhetőek a 10 alatti és a 75 feletti sávban lévő értékekkel rendelkező gyermekek is, hogy önmagukhoz képest jól fejlődnek.

Amennyiben bármely sávból két sávnyit, akár felfele, akár lefele eltérnek gyermekünk adatai az eddigiekhez képest, ezt jelezzük a gyermekorvosnak, védőnőnek és kérjük segítségét, hogy megvizsgálja, jól értelmeztük-e a táblázatot és kiderítse, szükséges-e orvosi vizsgálat.

Súlyos betegségnél, koraszülötteknél a fejlődés visszamaradhat, a táblázat értelmezése nem vagy nehezen lehetséges. Ilyenkor is jó segítség azonban a gyógyulás követésében, amikor a gyermek értékei az évek során szépen átlépnek az átlagos sávba és ott haladnak tovább.

Percentilis táblázatok a szövegre kattintva kinyomtathatóak és a papíron vezethető gyermekünk fejlődése.

A testhosszúság referencia-percentilis táblázat születéstől 3 éves korig (fiúk)

A testhosszúság referencia-percentilis táblázat születéstől 3 éves korig (lányok)

A testtömeg referencia-percentilis táblázat születéstől 3 éves korig (fiúk)

A testtömeg referencia-percentilis táblázat születéstől 3 éves korig (lányok)

A testmagasság referencia-percentilis táblázat 2-18 éves korig (fiúk)

A testmagasság referencia-percentilis táblázat 2-18 éves korig (lányok)

A testtömeg referencia-percentilis táblázat 2-18 éves korig (fiúk)

A testtömeg referencia-percentilis táblázat 2-18 éves korig (lányok)

A testtömeg-index (BMI) referencia-percentilisei 6–18 éves korig (fiúk és lányok)

Forrás: Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat referenciaértékei alapján; Joubert K., Darvay S., Ágfalvi R., KSH Népességtudományi Kutatóintézet

A honlapról a magyar gyermekekre vonatkozó adatok alapján készült táblázatok tölthetőek le, mert a testméretek változóak az egyes népcsoportokban a genetikai és környezeti hatásoknak megfelelően.

A WHO által készített gyermeknövekedési táblázatok az alábbi oldalról tölthetőek le. Ezek is jól használhatóak, hiszen a változások egy gyermek fejlődése esetében követhetőek lesznek.
https://www.who.int/tools/child-growth-standards

Óvodakezdés tudatosan

Az óvodakezdés fontos változás a család életében. Bármennyire is sokat vittük gyermekünket eddig játszótérre, játszóházba, foglalkozásokra ez most más lesz. Míg egy játszótéren bármikor odajöhet védő szárnyaink alá akár éhes, akár megijedt, vagy egy kis szeretetre, ölelésre vágyik az óvodában már nem vagyunk ott mindig. Fontos, hogy tudatosan készüljünk rá, így az ismeretlen ellenére is egy biztonságérzetet alakíthatunk ki benne. Előre nem tudhatjuk milyen lesz az óvoda, hogyan fog féltve óvott kisgyermekünk reagálni az ottani dolgokra. Van, hogy pont az a gyermek a legsírósabb, aki a játszótéren könnyen és gyorsan barátkozott, mivel a padon ott ült a védelmet adó édesanya. Fontos az is, hogy bár minden változás nehéz (akár jó, akár rossz történik az emberrel), minél kevesebb rossz élménnyel kezdődjön az óvodai beszoktatás. Sajnos a rossz élmények hozzák a következő rossz eseményt és van, hogy csak később egy rossz szokás vagy betegség derít fényt a feldolgozatlan rossz élményekre.

Hogyan legyünk felkészültek? Hogyan tartsuk meg kisgyermekünkben a biztonságérzetet úgy, hogy már nem leszünk ott mellette, nem lát minket, nem tud odaszaladni hozzánk, amikor csak szeretne?

Készítsük fel a gyermekünket, hogy mi fog történni!

Beszéljünk a gyerkőccel, hogy az ősszel az óvodában tölti a napot. Szintjének megfelelően beszélve, például 10-et kell még aludni, vagy amikor idelapozunk a naptárban, elmegyünk az óvodába és ott fogsz reggelizni, ebéd után aludni. Beszéljünk a rendszerekről, amik az óvodában várják: a katicabogár lesz a jeled, ezt rávarrjuk, ráragasztjuk a dolgaidra, ezt a poharat fogod majd használni, ebben a szekrénykében lesznek a Te ruháid stb. Meséljünk a foglalkozásokról, amik újak és amik hasonlóak az otthoniakhoz.  Beszéljünk a többi gyerekről, a közös játékokról, éneklésről. Érdeklődjük meg, hogy lesz-e az óvodában valami különleges foglalkozás és beszéljünk arról is. De említsük meg azt is, amit nem lehet majd csinálni pl. kismotorozni az udvaron, a kedvenc mesét megnézni ebéd előtt. Meséljünk vidáman, élményszerűen, inkább ismertessük a dolgokat érzéssel, hogy ne legyen számára ijesztő az ismeretlen.

Készítsük fel magunkat, a család többi tagját, hogy mi fog történni!

Legyünk felkészültek, mert lehet, hogy a beszoktatási idő alatt kisgyermekünk sírással jelzi, hogy még búcsúzkodna 5 percig, de az is lehet, hogy hátra sem nézve szalad játszani a csoportszobába és mi ott állunk, mert vágyunk még egy ölelésre. Gondoljuk végig, hogy ez egy leválási folyamat (a sok közül a gyermekünk felnövekedése során), amire a különböző jellemű, egyéniségű gyermekek különbözőféleképpen reagálnak. Talán épp ellenkezőleg, mint számítottunk rá. Bízzunk magunkban, a szeretetünkben, hogy gyermekünk számára jót teszünk. A bizonytalanságunk benne is rossz érzést kelt, még jobban akar ragaszkodni, még inkább feszülten reagál a dolgokra. Bízzunk magunkban és a szeretetünkben, akkor észre fogjuk venni, ha valami mégsem megfelelő számára és megoldjuk, megvédjük csemeténket.

És bízzunk gyermekünkben, szeretetében, hogy a különleges játék az óvodában, amiért szalad reggel, nem azt jelenti, hogy nem szeret. És ne akarjunk otthonra is venni abból a játékból, hiszen pont az a lényeg, hogy az otthon és az óvoda más. Úgy, ahogy más lesz majd az iskola, a munkahely, az új család. Igen kicsit előreszaladtunk az időben, de ezek ugyanolyan változások, amik esetében nekünk szülőknek ugyanaz a dolgunk: éreztetni azt a biztonságot, hogy szeretjük és mindig ott vagyunk mellette. Még akkor is, ha éppen nem lát minket :0)

Ha ezt a biztonságot érzi gyermekünk, Ő is megnyugszik és megtalálja a jó dolgokat az óvodában.

Fontos, hogy figyeljük meg kisgyermeküknek sikerült-e kialakítania ezt a biztonságérzetét, kérdezzünk rá, hogy jól érzi-e magát a közösségben. Ha nem, kérjünk tanácsot szakembertől, szükség esetén tegyük át másik csoportba, óvodába a gyereket.

Kellemes óvodai élményeket kívánok Önnek és kisgyermekének is!

Szigorú diéták helyett tegyük egészségesebbé étrendünket!

A szigorú diéták a „szenvedés” mértékétől függetlenül változó vagy legtöbbször ideiglenes eredménnyel zárulnak. Ennek ellenére sokan keresik azt a „csodadiétát”, ami végre megszabadítja őket a felesleges kilóktól. Pedig a csodát nem a diétában kell keresni. Az bennünk van. Legfeljebb rátalálni nehéz. Szervezetünk csodálatosan működik, csak meg kell tanulnunk megfelelően támogatni.

Az egészséges étrend kialakításával testünk komoly támogatást kap a testsúly rendezéséhez.

Mindannyian egyedi életvitellel, egyedi ízlésvilággal, különböző idő-pénz-energia készlettel rendelkezünk. Ennek megfelelően egyedi étrendet kell kialakítanunk. Ehhez az alábbi tanácsokat érdemes átgondolni, megfogadni:

1. Készítsük el a jelenlegi étkezési naplónkat (ehhez letölthető tábla ide kattintva érhető el). Minimum 3 nap hétköznap (munkanap, iskolanap) és 2 hétvégi nap (szabadnap) étrendjét írjuk le. Nem visszaemlékezve, hanem konkrétan aznap. Szánjuk rá az időt, megéri!
2. Tekintsük át, hogy étkezünk-e legalább 3x egy nap, a 3 főétkezés legyen meg. Ha nem, akkor ez legyen az első feladat, hogy kialakítsuk, mikor tudunk még egy étkezést bevezetni. Ha ez csak egy alma evése vagy a Forever Lite turmix itala, már az is nagyszerű változtatás lesz. Az ideális naponta 4-5 alkalom, ez már egyéni, hogy kialakítjuk-e a tízórait és az uzsonnát is. Minden munkahelynél, életvitelnél ki lehet alakítani a napi többszöri étkezést. „De az én munkám olyan, hogy ott képtelenség ez” kezdetű mondatot fejezzük be így: „De az én munkám olyan, hogy ott képtelenség ez, de én vagyok olyan rafinált/csibész/ügyes/intelligens (megfelelő szó kiválasztandó), hogy megtalálom a megoldást rá” :0)
3. Nézzük át az egyes étkezések összetételét. Ahhoz, hogy szervezetünk a megevett ételeket megfelelően hasznosítani tudja, szükséges, hogy a fő tápanyagformák mindegyikét tartalmazzák a főétkezések (reggeli, ebéd, vacsora). Az egészséges étkezés kialakításának alapjául a kanadai Food Guide alapján készült egységszámítást ajánlom ( Az ajánlást tartalmazó kiadvány itt olvasható) Itt a fő élelmiszercsoportokból kell kornak, nemnek, fizikai aktivitásnak megfelelően, egységek alapján fogyasztani. Ezek alapján a főétkezések mindegyike tartalmazzon a következő élelmiszercsoportokból (csoportosítás és adag az ajánlás 4. oldalán olvasható): gabonafélék – tej, tejtermékek vagy húsfélék – zöldségek vagy gyümölcsök. A tízórai és uzsonna lehet csak zöldség vagy gyümölcs, vagy szintén komplett. Ez attól is függ, hogy sikerül-e a szükséges mennyiséget bevinni a főétkezésekkel (persze ez inkább a nehéz fizikai munkát végző embereknél valamint a fejlődésben lévő gyerekeknél jelentkezik szükségletként)
4. Nézzük meg az egyes étkezések mennyiségét. Valamint az egyes ételfélék arányát a többihez képest. Fontos, hogy változatosan és mértékkel étkezzünk. Attól függően, hogyan fogjuk majd számolni, annak megfelelően mérjük az ételt. Ha kalóriát fogunk számolni azt számoljuk ki, hogy a korunknak, testsúlyunknak megfelelő-e a bevitel. Fontos, csak akkor csökkentsük a kalóriabevitelt, ha az egészséges testsúlyra számított kalóriabevitelnél több a jelenlegi bevitel. Ezt 500 kcal-val csökkenthetjük havonta, míg el nem érjük az egészséges testsúlyhoz tartozó értéket. Amennyiben nem több a kalóriabevitel, akkor nem szabad csökkenteni, legfeljebb csak ideiglenesen, mert a szervezet a számára alacsony kalóriabevitelre lehet, hogy pont ellenkezőleg fog reagálni, mint várjuk és elkezd raktározni. Amennyiben a mennyiséget a fent említett egységekben számoljuk, akkor a csökkentést egy-egy egységgel kezdjük az egyes élelmiszercsoportokban. Ha ennél is egyszerűbben szeretnénk a mennyiséget csökkenteni, akkor vegyünk egy kisebb tányért és abban együnk, szedjünk kevesebbet, mint a megszokott. Ez különösen az édességeknél jó technika. Nem kell lemondani róla, de feleannyit együnk, mint eddig. A mennyiségi csökkentés csak a jól összeállított étrendnél hozza meg a várt hatást. Önmagában nem elegendő „csak keveset enni”.

Fentiek alapján írjuk össze egy lapra azokat a dolgokat, amiket konkrétan változtatni szükséges az étrendünkben, majd ebből válasszunk ki 3-5 dolgot és azt tervezzük be a következő hónapra változtatásnak. (Ha nemcsak az étrendükön tesszük változtatásokat, akkor figyeljünk rá, hogy az összes változtatás ne lépje túl a 3-5 feladat mennyiséget!)

Ha kész az étrendi változtatás terve, legyen egy füzetünk, naptárunk, amiben vezetjük, hogy sikerül-e betartani a tervezett változtatást. Pipával (✓, piros ponttal, + jellel) jelezzük, ha igen és nullával (Ø, fekete ponttal, – jellel), ha nem sikerült teljesíteni. Hetente összegezzük és örüljünk a pipáknak, valamint próbáljuk átgondolni, javítani, ami nulla, nem sikerült.

Havonta készítsünk új tervet a változtatandó dolgokkal. Amit sikerült 7 napból 5 nap teljesíteni hetente, akkor az már jól beépült, nem kell vezetni naponta, de a következő hónap végi értékelésnél gondoljuk végig sikerült-e megtartani a beépült változtatást. Amit nem sikerül hetente csak 2-3x vagy kevesebbszer teljesíteni, azt a változtatást halasszuk el egy hónappal. Lehet, van olyan, ami sikerül ugyan, de még nem érezzük beépült szokásnak, ez maradhat a megerősítés érdekében még egy hónapig a pipálandók között. Ezek alapján állítsuk össze a következő hónap étrendi változtatásait.

További tanácsok a testsúlyrendezéssel kapcsolatban ide kattintva tekinthetőek meg.

További információk az életmódi elemekkel kapcsolatosan ide kattintva tekinthetőek meg.

Ajánlott Forever termékeket ide kattintva tudja megtekinteni, megvásárolni.

Eredményes étrendi változtatást kívánok!